November utolsó napján, ünnepélyes sajtótájékoztatók, szavazások, bejelentések közepette, az Európai Parlament és az Európai Tanács egyidejűleg fogadta el az unió jövő évi költségvetését. Ennek értelmében az unió 160,1 milliárd euró erejéig vállalhat pénzügyi kötelezettségeket, és 144,7 milliárd euró lehet a tényleges kifizetések összege. A legtöbb pénzt, mintegy 77,5 milliárd eurót a versenyképesség növelésére költjük. Ilyen összegek mellett szinte fel sem tűnik az a 600 ezer euró (186 millió forint), amit az Európai Parlament Jean Monnet, az EU egyik szellemi atyjának Párizs melletti házának felújítására és telekvásárlásra költ majd. Brüsszelben egy léptékkel nagyobb kiadásra készülnek, 19 millió euróból (5,9 milliárd forint) egy európai polgárházat rendeznének be. Az ingatlanok részben reprezentációs, részben pedig múzeumi feladatokat látnának el. Az ingatlancélú kiadások miatt egyébként is állandó támadások kereszttüzében állnak az uniós intézmények: maradva Párizsnál, a tervek szerint az ottani Európa Házat hatmillió euróért bérlik majd, a fenntartása pedig ennek kétszerese lesz.
– Nehezen belátható, hogy miért van szükség plusz 600 ezer euró kiadására, amikor egy csomó más területen a 2018-as költségvetés éppen hogy összehúzza a nadrágszíjat – kommentálta a lépést Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke, EP-képviselő. De szinte ugyanezen az állásponton van Balczó Zoltán jobbikos EP-képviselő, aki úgy fogalmazott: – Az Európai Unió intézményeinek felduzzasztott apparátusa van, a létszámukat semmiképpen nem növelni, hanem csökkenteni kellene. Ennek megfelelően újabb épületekre nincs szükség, különösen az olyan propagandacélokat szolgálókra nem, mint a Párizs belvárosába tervezett Európa Ház – szögezte le. Balczó hozzátette, hogy figyelembe kellene venni azt a nehéz költségvetési helyzetet, amit a második legnagyobb befizető, az Egyesült Királyság kiesése fog okozni.
A Politico című brüsszeli lap szerint minden jel arra mutat, hogy az Európai Parlament főtitkára, Klaus Welle „erőlteti” az ingatlanprojekteket. A feltételezést támasztja alá, hogy például előzőleg nem találkozott Niedermüller Péter a Monnet-ház felújításával, és elképzelhetőnek tartja, hogy az EP elnöksége megvitatta a témát, de annál „lejjebb” biztosan nem került az ügy. – Ezekben az esetekben összevissza megy a ködösítés, nem egészen átlátható a dolog – mondta a DK politikusa. Hosszú évek óta tart a vita a legköltségesebb kiadásról, az Európai Parlament havonta Strasbourgba átköltöztetéséről a havi négynapos plenáris ülésre. Ez havonta közel négyezer ember mozgatását jelenti, amihez 2500 kamiont is igénybe vesznek, éves szinten pedig 114 millió euróba került 2015-ben az adófizetőknek. Balczó ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament már többször megszavazta az EP egy székhelyű működését, mégsem vált valódi döntéssé. Az EU székhelyeit az alapszerződés rögzíti, annak megváltoztatásához szükséges döntést pedig Franciaország blokkolni tudja. – Emmanuel Macron sok témában igyekszik felmutatni az elődeihez képesti különbséget, ebben akár konkrétan is léphetne – tette hozzá Balczó.
