Hat évtizeden át jó volt, öt éve, 2012-ben mégis betiltották a betlehemet a kaliforniai Santa Monicában. Az önkormányzat egy ateista aktivista szervezet nyomásának engedett, ám a betlehem felállításáért felelős testület azért kiadott egy közleményt, miszerint az intézkedés sérti a szólás- és a vallásszabadságot, és szomorúnak tartja, hogy egy kis ideológiai csoportnak sikerült keresztülvinnie az akaratát. A helyzet azóta sem sokat változhatott, egy szövetségi fellebbviteli bíróság 2015-ben meg is erősítette a városi rendeletet.
Számos, a kaliforniai esethez hasonló rendelkezés van érvényben a világon, amely nagyjából ugyanabból a politikailag korrekt indíttatásból született: elhatárolni a vallási hagyományokat az ideológiailag elvileg független államhatalomtól. Az esetek rendszerint kemény vitákat gerjesztenek, és mivel a történetekben minden megtalálható, amiből a lájkvadász, konspirációs elméleteket tálaló híroldalakból építkeznek, azokat sokszor kiszínezve lehet viszontlátni e felületeken. Épp ezért minden esetben fontos az eredeti forrásokat visszakeresni, amelyek a legtöbbször nem kevésbé meghökkentők, mint az elferdített valóság, az álhírekbe hajló tálalás.
2012 fura év a szekularizálás szempontjából, épp ekkor döntött a brüsszeli városháza, hogy a hagyományos karácsonyfát fényjátékot adó interaktív télfára cseréli a főtéren. A városháza a belga fővárosban lakó muszlimok feltételezett érzékenységével magyarázta a lépést, Bianca Debaets önkormányzati képviselő szerint viszont a vallással kapcsolatos félresiklott érvelés vezetett a karácsonyfa eltávolításához. De a rendelet hatálya lehet, hogy csak pár évre szólt, lapunk munkatársának tavalyi adventi brüsszeli útján már hatalmas, hagyományos fenyőfák díszelegtek a Grand-Place közepén, és a turisták csodájára jártak az élő jászolnak, vagyis bárányokat csodálhattak meg az életnagyságú betlehemben.
A francia államtanács, a közigazgatási bíróságok csúcsán álló szerv az idén épp a betlehemi időszak, advent előtt hozta meg döntését a betlehemi jelenetek felállításának új szabályairól. Ezek szerint közintézményekben csak művészeti, kulturális jelleggel lehet felidézni Jézus születésének körülményeit. A bíróság a híres 1905-ös, a szekularizációról, vagyis állam és egyház elválasztásáról szóló törvényre hivatkozva döntött, miszerint közalkalmazott nem akaszthat ki vallási jelképet. A közelmúltbeli döntés valamiért úgy kelt szárnyra a magyar médiában, mintha a közterületekről is ki lennének tiltva a betlehemek, de erről szó sincs. Jézus születésének ábrázolása karácsony idején mindenesetre évről évre visszatérő polémiája a francia közbeszédnek, mivel mindig akad egy önkormányzat, amely szabályozni akarja, hol és mit lehet bemutatni. Provence-ban kifejezetten hagyománya van a betlehemi jelenet bemutatásának, több polgármester vitába is szállt a szabályozással.
A keresztény hagyományok közszemlére tétele talán sértő lehet egyesek szemében, viszont vitathatatlan, hogy az épületek ablakainak karácsonyi kalendáriummá változtatása, az élő betlehemek nagy turisztikai vonzerőt jelentenek. A délnyugat-németországi kisváros, Gengenbach egyenesen ennek köszönheti hírnevét. Két évtizede, az első kalendárium indítása idején senki nem gondolta, hogy százezer ember lesz rá kíváncsi 2016-ban.
A karácsonyi betlehemek „Mekkája” ugyanakkor vitathatatlanul Olaszország, a városok egymással versenyeznek, kinek mekkora adventi látványosságot sikerül összehoznia. Ellenben a Bologna melletti Castenaso városában az idén kicsit túllőttek a célon. A kisded Jézus ugyanis egy gumicsónakban fekszik, olyanban, amilyet a partra szálló menedékkérők használnak. Ennek szimbolikája nem bogozható ki egyértelműen, ezért is csapott le rá a területért felelős katolikus püspök. Ernesto Vecchi azt mondta, a megszülető Krisztus minden problémára megoldást ad, nem csak egyre.
Erősen kifogásolható a bécsi katasztrófavédelmi hatóság rendelete is, amely pénzbüntetést helyez kilátásba, ha valaki koszorút, virágcsokrot helyez az ajtajára. Az új tűzvédelmi szabályozás 2017. január 1. óta hatályos, a sajtóban nyilván mégis azért most terjedhetett el a híre, mert karácsony előtt sokan akasztanak a bejárati ajtajukra adventi koszorút. Ellenőrzés során a rendelet be nem tartóit pénzbüntetéssel sújthatják. A szabadságpárt bécsi szervezete elég idegesen reagált, azt mondta, ilyen erővel a lépcsőházban hagyott újság is meggyulladhat.
A témában hihetetlenül sikeres aktuális hoax (olvasók által terjesztett álhír) arról szól, hogy Svédország betiltotta a karácsonyi fényfüzéreket azzal, hogy azok zavarják a muszlim bevándorlókat. A városi legendákat helyretévő amerikai Snopes hírportál viszont felvilágosítja a hírfogyasztókat, hogy – akárcsak a bécsi adventi koszorúk esetében – itt is biztonsági oka van annak, hogy a közlekedési hatóság kezelésében álló lámpaoszlopokra nem szabad extra terhelésként lámpafüzéreket aggatni. Persze marad a kérdés, hogy ha egyszer eddig minden évben ott volt a füzér, miért kell mostantól megszabadulni tőle.
