Jean-Claude Juncker azon gondolkodik, hogy haladékot ad Nagy-Britanniának azért, hogy hogy elkerülhető legyen a brexittárgyalások már amúgy is nemzetközi botránnyal fenyegető fiaskója. Az országnak az Európai Unióból való kiválásáról folyó egyeztetések tulajdonképpen már régen holtpontra jutottak, ám az ír–északír államhatár kérdésén végképp fennakadtak az érvek és ellenérvek. Az Európai Bizottság mindenesetre csütörtökön azt közölte, az Egyesült Királyság vasárnapig még visszaülhet a brüsszeli tárgyalóasztalhoz, de a brit sajtó tudni véli, a határidő valójában csak az uniós tagországok állam- és kormányfőinek jövő hét csütörtökön kezdődő, idei utolsó csúcstalálkozója előtti nap jár le. Itt már a brexit második nagy szakaszának részleteiről kellene tárgyalni, ami a britek és az unió új viszonyát határozná meg. De ez egyelőre még beláthatatlan távolságra van. Ám sajnos még azt sem tudni, hogy pontosan miért, mert az északír határ jövőbeli státusára vonatkozó londoni ajánlat nem is ismeretes részleteiben, így az sem tudható, pontosan miért blokkolja a tárgyalást az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP). Mint arra Leo Varadkar ír kormányfő is rámutatott, a brit tárgyalási pozícióról jobb lenne, ha nemcsak a DUP, hanem a többi északír párt is értesülhetne.
Az egy helyben toporgás Londont és Brüsszelt egyaránt aggasztja, de a The Telegraph szerint Juncker azért adott haladékot Theresa Maynek, mert attól tart, hogy a brexit folyamatának csődje a brit kormány heteken belüli összeomlásához vezetne. Varadkar szerdától mindenesetre azzal a reményt keltő információval várja a telefonhívást Londonból, hogy May kormánya mégis hajlandó másként hozzáállni az uniós külső határ kérdéséhez. Az ír és így az uniós elvárás is az, hogy Észak-Írország, annak ellenére, hogy nem lesz uniós terület, szárazföldön a szabad határátkelés gyakorlata megmaradna, tehát írek és északírek akadálytalanul léphetnének egymás országába. Ehhez viszont most kellene rálépni egy olyan jogi szabályozási környezet kialakítása felé vezető útra, amit London egyelőre nem akar elfogadni.
Nem meglepő, hogy a befagyott tárgyalásokon határügyben következetes álláspontot képviselő uniós delegáció érvelésének nagyon örül a liberális-konzervatív ír kormánypárt, hiszen támogatottságuk meredeken megnőtt, és ez épp a határvitának köszönhető. A The Irish Times napilap adatai szerint a két legnagyobb, a politikai palettát meghatározó párt között 2005 óta nem volt 11 százaléknyi különbség. A Fine Gael 36, az ellenzéki Fianna Fáil 25 százalékon áll.
Mindeközben a londoni képviselőház brexitügyi bizottságának tagjai az északír Armagh megyében – az Írország függetlenségéért egykor küzdő szeparatisták egyik központjában – jártak, ahol az ír–északír határkérdés felől tájékozódtak. A szigeten több mint kétszáz út metszi az ír–északír határt, naponta százezer ember közlekedik rajtuk, és persze a tengeren is van utasforgalom. Helyi rendőri vezetők elmondták, attól tartanak, hogy ha valóban itt fog húzódni az Európai Unió külső határa, ez kedvező alkalmat ad a szeparatista alvó sejteknek, hogy Írország egységére – hosszú idő után újfent – merényletek formájában hívják fel a figyelmet.
