A brit miniszterelnök hétfőn számol be a londoni alsóház képviselőinek a múlt heti brüsszeli EU-csúcsról, amelyen az unióban maradó tagállamok állam- és kormányfői úgy döntöttek, hogy el lehet kezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folyó tárgyalássorozat második szakaszát – írja az MTI.
E szakasz egyik sarkalatos napirendi pontja a brexit utáni átmeneti időszak, amelyre London szerint azért van szükség, mert a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjában, 2019 márciusában még sem az Egyesült Királyság, sem az Európai Unió, sem az EU-tagállamok nem lesznek abban a helyzetben, hogy zökkenőmentesen meghonosíthassák az új kapcsolatokat megalapozó feltételrendszer számos elemét.
A Downing Street hétfő hajnalban néhány részletet előre ismertetett Theresa May alsóházi beszámolójából. Az előzetes tájékoztatás szerint a brit kormányfő hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság már „a szigorúan korlátozott időtartamú” bevezetési időszakban sem lesz az EU egységes belső piacának és vámuniójának tagja, mivel addigra kilép az EU-ból is.
May szerint ugyanakkor London azt javasolja, hogy ebben az időszakban az Egyesült Királyság és az Európai Unió még a jelenlegi feltételekkel férhessen hozzá egymás piacához, de közben már megkezdődne a jövőbeni kapcsolatokat alátámasztó új eljárásrendek és rendszerek bevezetésének előkészítése.
A brit kormányfő alsóházi tájékoztatóján hangsúlyozza azt is, hogy a brit kormány szándékai szerint azoknak a külföldi EU-munkavállalóknak, akik ebben az átmeneti időszakban érkeznek Nagy-Britanniába, már regisztrációs kötelezettségük lenne. Theresa May szerint ez is a majdani új brit bevándorlási rendszer előkészítésének része lesz.
A brit kormány többször megerősített szándéka szerint viszont azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjában, 2019. március 29-én már öt éve folyamatosan és törvényesen Nagy-Britanniában tartózkodnak, jogosultak lesznek a letelepedett státusra, és ezt egyszerű, szinte automatikus hatósági eljárással megszerezhetik.
London az EU-val elért megállapodásban rögzítette azt is, hogy akik a brit EU-tagság megszűnésének napjáig öt évnél kevesebb ideje, de szintén életvitelszerűen és törvényesen Nagy-Britanniában tartózkodnak, ugyancsak maradhatnak, amíg nagy-britanniai tartózkodási időtartamuk eléri az öt évet, és onnantól ők is jogosultak lesznek állandó tartózkodási engedélyre.
Az új regisztrációs kötelezettség azokra vonatkozik majd, akik Nagy-Britannia kilépése után érkeznek.
Theresa May hétfői alsóházi tájékoztatójában a Downing Street előzetes ismertetése szerint kijelenti: Nagy-Britannia az átmeneti időszakban már elkezdi saját független jövőbeni kereskedelempolitikájának előkészítését, kereskedelmi egyezményekről kezd tárgyalásokat leendő partnerországokkal, és ha lehetséges, alá is írja e megállapodásokat, amelyek az átmeneti időszak vége után lépnének érvénybe.
London az Európai Unióval is szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni a brexit utáni időszakra.
Mint megírtuk, az Európai Unióban bennmaradó 27 tagállam kormányfői pénteken rábólintottak arra, hogy a brit kilépési tárgyalások a második szakaszba léphessenek. A bejelentés nem okozott meglepetést Brüsszelben, a szakértők egyöntetűen úgy vélték, hogy ezúttal jóvá fogják hagyni a jövőbeli uniós–brit kapcsolatrendszerről, a kereskedelmi viszonyról és az esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások megindítását.
Szerdán egyébként a brit alsóház megszavazta – a brit kormány szándékával ellentétben – azt a módosító indítványt, amelynek értelmében a parlament dönthet az uniós tagság megszűnéséről kötendő majdani megállapodásról. Amíg ez a parlamenti döntés meg nem születik, a brit kormány nem kezdheti meg a kilépési megállapodásban foglaltak végrehajtását. A kabinet csütörtökön közölte, ez nem jelenti azt, hogy nem lesz brexit, majd May elutazott Brüsszelbe, ahol olyan remekül sikerültek az egyeztetései, hogy az esti munkavacsorán állva tapsolták meg a jelenlévők.
