Tovább kísértenek Japán második világháborúban elkövetett rémtettei. Most a Koreai-félszigetről egykoron elhurcolt szexrabszolgák kárpótlásának ügye került ismét napirendre – annak ellenére, hogy 2015-ben Tokió nagylelkű felajánlást tett a dél-koreai áldozatok kárpótlására. Két évvel ezelőtt a japán kormány 8,3 millió dollárt különített el költségvetéséből az ő támogatásukra, az anyagi felajánlást hivatalos bocsánatkérés kísérte. Abe Sindzó miniszterelnök egy akkor közölt nyilatkozatban minden áldozattól bocsánatot kért a második világháború időszakában elkövetett bűnökért, a dél-koreai kormány pedig leszögezte: a gesztussal lezártnak tekintik a két ország kapcsolatát évtizedekig mérgező ügyet.
A szemlátomást beforratlan sebeket egy kormányjelentés szerdán tépte fel. Az idén májusban beiktatott új miniszterelnök, Mun Dzsein még nyáron rendelte el a 2015-ös megállapodás felülvizsgálatát, s a most közölt dokumentum kimondta: nem valósult meg a második világháborús koreai szexrabszolgák kárpótlása az egyezmény céljainak megfelelően. Bár a jelentés nem fogalmaz meg konkrét változtatásokat, a dél-koreai közvélemény érzékenyen reagált a benne megfogalmazott kritikákra. A dokumentum ugyanis egyrészt kifogásolta, hogy a túlélőkkel nem egyeztettek a 2015-ös alku elfogadásakor, valamint rávilágít arra az érzékeny részletre is, miszerint Japán a felajánlott támogatásért cserébe elvárta a szöuli vezetéstől, hogy jobb belátásra bírja a szexrabszolgák ügyét képviselő civil szervezeteket.
Az érintett szervezetek válaszul már szerdán tüntetést szerveztek. A japán nagykövetség, illetve a dél-koreai külügyminisztérium előtt tartott csendes demonstrációkon arra szólították fel a kormányt, hogy tekintsék semmisnek a 2015-ben született megállapodást. Az alku tekintélyét ráadásul csorbítja az is, hogy az még a korrupciós botrányban megbukott Pak Kunhje koreai kormányfő nevéhez fűződik. A tiltakozók nyilatkozataikban már jelezték is: az előzetes letartóztatásba került egykori miniszterelnöknő „eltitkolt” háttéralkut kötött a japán kormánnyal. A sérelmek nem találtak süket fülekre, a szöuli kormány bocsánatot kért az elődje által elkövetett mulasztásokért. Kang Kjungva dél-koreai külügyminiszter szerdán legmélyebb sajnálatát fejezte ki, amikor bocsánatot kért az áldozatoktól amiért – mint mondta – „nem valósult meg kielégítően az áldozatközpontú megközelítés a szexrabszolgák ügyében".
Tokió azonnal reagált a hírre, arra emlékeztetve Szöult, hogy a 2015-ös egyezmény megkötésekor mindkét ország véglegesen rendezettnek tekintette a japán csapatok bordélyaiba hurcolt nők ügyét, és a kárpótlási alap létrehozását elismeréssel fogadta a nemzetközi közvélemény.
Tokió okkal aggódik, hiszen a 2015-ös megállapodás felmondása futótűzként idézheti fel a japán hadsereg rémtetteinek emlékét. A hódító japán csapatok nemcsak Koreából, hanem egyebek mellett Kínából és a Fülöp-szigetekről is hurcoltak el nőket a katonák szórakoztatására kialakított bordélyházakba. Történetük a második világháború máig vitatott fejezetének számít, az elhurcoltak pontos száma is kérdéses. Japán történészek húszezerre teszik a számukat, ezzel szemben a kínai álláspont 400 ezer áldozatról tesz említést.
