Tokió azonnal reagált a hírre, arra emlékeztetve Szöult, hogy a 2015-ös egyezmény megkötésekor mindkét ország véglegesen rendezettnek tekintette a japán csapatok bordélyaiba hurcolt nők ügyét, és a kárpótlási alap létrehozását elismeréssel fogadta a nemzetközi közvélemény.
Tokió okkal aggódik, hiszen a 2015-ös megállapodás felmondása futótűzként idézheti fel a japán hadsereg rémtetteinek emlékét. A hódító japán csapatok nemcsak Koreából, hanem egyebek mellett Kínából és a Fülöp-szigetekről is hurcoltak el nőket a katonák szórakoztatására kialakított bordélyházakba. Történetük a második világháború máig vitatott fejezetének számít, az elhurcoltak pontos száma is kérdéses. Japán történészek húszezerre teszik a számukat, ezzel szemben a kínai álláspont 400 ezer áldozatról tesz említést.
