Eltörölte a netsemlegességet biztosító előírásokat az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (Federal Communications Commission – FCC). A bizottság három republikánus tagja igennel, két demokrata tagja nemmel szavazott a hatóságot vezető, Donald Trump által kinevezett Ajit Pai előterjesztésére, amelyben a netsemlegesség eltörlését javasolta.
A net- vagy hálózatsemlegesség elve kimondja, hogy az internetszolgáltatóknak pontosan ugyanolyan feltételek mellett kell biztosítaniuk bármilyen weboldal vagy szolgáltatás elérését. Ezzel kapcsolatban még 2015-ben hozott egy határozatot az akkor még demokrata többségű kommunikációs bizottság, annak érdekében, hogy az internet egy nyitott és fair terület legyen, ahol mindenki egyenlő eséllyel indul – az új rendelet azonban felülírja a két évvel ezelőttit. A 2015-ös szabályzat egyes cikkelyei
megtiltották az internetszolgáltatóknak, hogy teljesen leállítsák vagy lassítsák a hozzáférést bizonyos tartalmakhoz
– esetleg, hogy pénz ellenében egyes tartalomszolgáltatókat előnyben részesítsenek másokkal szemben, olyan értelemben, hogy az ő tartalmuk gyorsabban jut el a felhasználókhoz.
Egy szemléletes példa erre, hogy a YouTube nevű videómegosztó portál az előző rendelet alapján nem kaphatott nagyobb sávszélességet, mint mondjuk a hasonló profilú Vimeo, még akkor sem, ha a YouTube mögött álló vállalat (jelen esetben a Google) fizet ezért az előnyért. És persze a helyzet másik oldala, hogy így, a netsemlegesség megszűnésével
nyomást lehet gyakorolni a tartalomszolgáltatókra, mint például a Netflixre, hogy egyre többet fizessenek azért, hogy jobb helyzetben legyenek a többi, ilyen profilú szolgáltatóval szemben.
A hálózatsemlegesség eltörlése sokakat felháborított Amerikában, mert így előfordulhat, hogy a legnagyobb szolgáltatók jutnak majd még több előnyhöz a kisebb cégekkel szemben. Ez pedig igazságtalan helyzetet teremtene az új fejlesztéseknek és a kezdő vállalatoknak. És hogy miként hat ez ránk, felhasználókra?
Netsemlegesség nélkül bizonyos oldalak használata esetleg lassabb lesz
– azoknak az oldalai, akik nem fizetnek vagy nem fizetnek annyit a netszolgáltatóknak. Miért törlik el mégis? Pai szerint a netsemlegesség eltántorítja az internetszolgáltatókat azoktól a beruházásoktól, amelyek révén jobb és gyorsabb hálózati elérést biztosítanak az ügyfeleiknek. Pai már régóta kritizálta ezt a törvényt, és hangoztatta, hogy vissza kellene állítani úgy, mint ahogyan Barack Obama előtt volt.
Annak ellenére, hogy a netsemlegesség fogalma eddig viszonylag keveset forgott, a jelenség Magyarországon sem ismeretlen. Szinte az összes mobilszolgáltató alkalmaz ehhez hasonló korlátozásokat. Bizonyos szolgáltatásoknál, például amikor valaki az okostelefonján facebookozik, de ez mégsem számít bele a havi adatforgalmába úgy, mint más internet-hozzáférést igénylő applikációk használata. Ez esetben
például a Facebook és annak üzenetküldő rendszere, a Messenger előnyökhöz jut
más üzenetküldő alkalmazásokkal szemben, mivel szinte mindenki inkább azt az applikációt fogja használni, amelyik ingyenes.
A netsemlegesség megszüntetése miatt több mint 170 jogvédő szervezet fordult az FCC-hez, és több mint több mint 800 startup cég és befektető írt közös nyílt levelet, szintén a jelenlegi szabályozás megtartásáért. Emellett, a legnagyobb tech vállalatokat – a Google-t, a Facebookot, a Microsoftot és többek között az Amazont is – tömörítő szervezet, az Internet Association is kiállt a rendelet megtartása mellett – ám, úgy tűnik, hiába.
