Elutasította a Kreml az ENSZ-nek az emberi jogok krími megsértésére és elsősorban a krími tatárok hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó vádjait – számolt be az MTI. A dél-ukrajnai félszigetet Oroszország 2014-ben foglalta el és csatolta el Ukrajnától.
Az ENSZ-közgyűlés kedden fogadott el ukrán kezdeményezésre határozatot, amely elítéli „az orosz megszálló hatóságok által alkalmazott jogsértéseket és az ideiglenesen megszállva tartott Krím lakosai, közöttük a krími tatárok ellen alkalmazott hátrányos megkülönböztető intézkedéseket és gyakorlatot”.
A 70 igen, 26 nem szavazattal és 76 tartózkodással elfogadott határozatban a közgyűlés elítélte, hogy Oroszország „törvénytelenül rákényszeríti a Krímre törvényeit, jogrendjét és közigazgatását”.
„Nem tartjuk korrektnek ezeket a megfogalmazásokat, és nem értünk velük egyet” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője.
Szergej Akszjonov, a Krími Köztársaság elnöke szerint az ENSZ-közgyűlés oroszellenes határozata nem a Krím valóságos helyzetét vagy a krímiek véleményét tükrözi, hanem Kijevnek a félszigeten uralkodó helyzettel kapcsolatos „propagandacélú mítoszait”.
„A kijevi terrorista rezsimnek egyáltalán nincs joga az emberi jogokról ítélkezni. Véleményem szerint a hasonló határozatok aláássák az ENSZ tekintélyét” – idézte az oroszbarát vezetőnek a Facebook közösségi portálon megjelent közleményét a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Oroszország 2014 márciusában annektálta a Krím félszigetet egy – Ukrajna és a nemzetközi közösség által törvénytelennek minősített – népszavazás nyomán, amelynek résztvevői túlnyomó többséggel támogatták a csatlakozást Oroszországhoz. A Krím annektálása miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok számos szankcióval sújtotta Moszkvát, amelyek azóta is érvényben vannak.
A muszlim vallású, krími tatár nyelvet beszélő népcsoportra, amely ellenezte az annektálást, súlyos nyomást gyakorolnak az orosz hatóságok. Az orosz igazságszolgáltatás betiltotta és terrorszervezetnek minősítette a Medzsliszt, a krími tatárok önkormányzati és képviseleti egyesületét, és bezáratta a közösség televízióját.
Továbbra is érvényesek a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár lázadók támogatása miatt Oroszországra kivetett amerikai és európai uniós büntető intézkedések, de azon amerikai vádak hatására, hogy Moszkva beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba, az Egyesült Államokban sokan további szankciókat szeretnének Oroszország ellen. Moszkva mindig tagadta, hogy beavatkozott volna az amerikai elnökválasztásba.
Donald Trump amerikai elnök még augusztusban írta alá azt az új szankciócsomagot Oroszország ellen, amelyet a törvényhozás állított össze. A szankciócsomag egyik előírása, hogy a pénzügyminiszter mérje fel, milyen hatásuk lenne az olyan szankcióknak, amelyeket az orosz szuverén adósságra vetnének ki. A hatástanulmány már akár februárban elkészülhet.
Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét sajtótájékoztatóján azokról a médiajelentésekről is kérdezték, amelyek szerint a Vnyesekonombank (VEB) orosz állami fejlesztési bank el fogja adni Globeksz Bankot az államnak, és az orosz hadiipari komplexum e pénzintézet segítségével védené majd meg az országot az esetleges újabb szankciók hatásától. Peszkov kitérő választ adott, arra hivatkozott, hogy kockázatos volna a kártyák kiterítése, és nem említette meg a Globeksz Bankot.
