A családtámogatásokra vonatkozó új osztrák jogszabályt ellentétesnek tartja Magyarország az európai uniós szabályozással, az EU-nak ezért fel kell jelentenie Ausztriát az uniós bíróságon, jelentette ki Bécsben Orbán Viktor magyar miniszterelnök Sebastian Kurz osztrák kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján. A két vezető keddi találkozóján a paksi atomerőmű beruházás kérdése is felmerült, ám – mint ahogy a magyar kormányfő fogalmazott – ez nem tekinthető két ország közötti vitának, mert Ausztria már az angliai Hinkley Pointnál megvalósított blokk miatt is panaszt emelt az Európai Bíróságon. A két politikus legnagyobb egyetértésben a külső uniós határok, a schengeni rendszer megerősítését, a közös határőrizetet illetően nyilatkozott, és nem vesztek össze azon sem, hogy a menekültelosztásra vonatkozó kvóták használhatatlanok.
Sebastian Kurz azt mondta, hogy az Emmanuel Macronnal és Angela Merkellel történt találkozója után az Orbán Viktorral összehozott tárgyalás azt jelzi, alapvető érdek az európai együttműködés, hiszen ez vezet uniós szinten a feszültségek csökkentéséhez. A magyar kormányfő szerint Ausztria hídszerepe nagyon szimpatikus a magyaroknak. Ugyanakkor azt is figyelmébe ajánlotta Kurznak, hogy az EU-ban a britek kilépésével, a közép-európai térség erősödésével komoly átrendeződés zajlik, és a jövőre nézve nem lehet megkerülni a balkáni uniós bővítés kérdését sem.
Az osztrák kancellár ugyanakkor máshogy magyarázta a több tízezer, Ausztriában dolgozó magyart és családjukat érintő támogatások kifizetésének alakulását, mint magyar partnere. Míg szerinte az ország a vonatkozó uniós szabályozások értelmében jár el, addig Orbán Viktor úgy látta, a szomszédos országban dolgozó magyaroknak is fair elbánásban kell részesülniük, „ami jár, az jár” alapon. A nézeteltérés onnan datálódik, hogy január elején az Osztrák Néppárt a Szabadságpárttal együtt arról döntött, átalakítják az országban dolgozó külföldi munkavállalók családipótlék-rendszerét. Erre azonban Orbán Viktor azt mondta, ez uniós jogértelmezési vita, a családtámogatások indexálása tehát nem lehet a két ország közötti feszültségforrás. A sajtótájékoztatón egyébként csak két-két újságírói kérdés hangozhatott el, nem meglepő módon magyar részről két kormánypárti médium, az Echo TV és az m1 hírcsatorna képviselője kérdezhetett.
Egy biztos, Orbán Viktor úgy vonatozhatott Bécsbe, hogy egy témát, mégpedig a paksi atomerőművi bővítését illetően nem érheti meglepetés. Ausztria ugyanis számos térségi nukleáris fejlesztés ellen tiltakozott már, ráadásul a legfelső uniós politikai szinteken, legyen az a szlovákiai mohi atomerőmű EBRD-támogatása vagy a csehországi temelíni létesítmény elleni sokéves hadakozás, amely egyébként az osztrákok visszavonulásával fejeződött be. Nem fér hozzá kétség, hogy a visegrádiak „nukleáris egységfrontja” hosszú távon erősebb, mint az osztrák ellenlobbi. Azt, hogy atomtémában nem lesz túl nagy csörte, már előzetesen a Die Presse osztrák napilap is sejtetni engedte. Keddi cikke szerint az osztrákok belpolitikai célból tették meg a feljelentést, és csupán informálódni szeretnének, hogy nálunk most mi is történik. A cikk egy másik Orbán-közeli forrása szerint vége már azoknak az időknek, hogy Orbán Ausztriára Németország provinciájaként tekintsen, Ausztria emancipálódott, függetlenedett Berlintől, nem mondhatja meg többé neki Németország, mi a helyes, mi a helytelen, s maga akarja alakítani az európai politikát és a sajátját.
A sajtótájékoztatón egy osztrák újságíró felidézte Heinz-Christian Strache felvetését arról, hogy időszerű volna Ausztriát beléptetni a visegrádi négyek csoportjába. Orbán Viktor kimért válaszában azt engedte sejtetni, hogy fontos a térségi együttműködés és Ausztria híd-szerepe Kelet és Nyugat között, de a V4-ek szilárdabb keretet alkotnak, minthogy ahhoz szükséges volna bárkinek is csatlakoznia.
A magyar kormányfő este Heinz-Christian Strachéval találkozik.
