A spanyol kormány az alkotmánybíróságon támadná meg a döntést, miszerint Carles Puigdemont leváltott katalán elnök hivatalosan ismét jelölt a posztra – jelentette be a spanyol miniszterelnök-helyettes madridi sajtótájékoztatóján.
„Letartóztatási parancs van érvényben ellene, ami összeegyeztethetetlen jelenlétével a parlamentben” – érvelt Soraya Sáenz de Santamaría, hangsúlyozva, hogy a katalán politikus elmenekült Brüsszelbe az igazságszolgáltatás elől.
A kormány álláspontja szerint emiatt Roger Torrent katalán házelnök nem javasolhatja az elnökségre a leváltott vezetőt.
Mint mondta, Mariano Rajoy kormányfő jelentést kért a spanyol államtanácstól arról, hogy jogszerű-e, amit a kabinet tervez, és kedvező válasz esetén megteszik a lépést.
Az államtanács a kormány legfőbb tanácsadó szerve, tagjai közt volt alkotmánybírák, igazságügyi miniszterek, jogtudósok vannak.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: állásfoglalást kértek arról is, hogy a katalán parlament tarthat-e elnökválasztást a jelölt fizikai távollétében, illetve engedélyezheti-e a Brüsszelben lévő képviselők szavazatának átruházását.
A spanyol kormány már korábban jelezte, hogy véleménye szerint mindez jogszerűtlen, és bírósághoz fordul, ha mégis megtörténik.
Soraya Sáenz de Santamaría szerint a kormány törvény adta lehetőségeit alkalmazza a törvények betartása érdekében.
A spanyol sajtó beszámolója szerint az államtanács este megküldte véleményét a kabinetnek. Eszerint pillanatnyilag nincs alapja annak, hogy a spanyol kormány megtámadja a bíróságon Puigdemont elnökjelöltségét.
A tanács álláspontjának elfogadása nem kötelező a kormányra nézve.
Roger Torrent, a katalán parlament elnöke január 30-ára összehívta a parlament ülését, hogy megkezdjék az elnökválasztási folyamatot. Közleményében külön nevesíti, hogy az elnökjelölt Carles Puigdemont.
Továbbra sincs döntés arról, hogy a Brüsszelben lévő jelölt programbeszédét miként ismerik majd meg a képviselők, és hogyan zajlik majd róla vita.
Carles Puigdemont újraválasztását az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) és a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) függetlenségi pártok támogatják, amelyeknek azonban nincs többségük a parlamentben.
Megválasztásához szükség van a parlament harmadik függetlenségi pártjának, a Népi Egységnek (CUP) a szavazataira is, amely azonban egyelőre nem döntött erről.
A volt katalán elnök ellen – ahogy a leváltott katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségének tagjaival szemben is – a spanyol legfőbb ügyész kezdeményezett eljárást lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt. Arra hivatkozott, hogy döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével, október 27-én.
