Németországban folytatódnak a koalíciós tárgyalások, vasárnaptól öt napon át az úgynevezett puhatolózó szakasz tart majd, amelyen a Németországot eddig kormányzó nagykoalíció továbbélésének esélyeit mérik fel. A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) egyaránt 13 fős küldöttsége a szövetségi (Bundestag-) választások utáni 104. napon még mindig csak előzetes egyeztetéseket folytat a kormányalakításról. A megbeszéléseket, amelyeket az SPD berlini székházában kezdtek el, 15 téma köré csoportosítják. A prioritásokat jól jelzi, hogy első helyen a pénz- és adóügyek, a másodikon a gazdaság, közlekedés, infrastruktúra, digitalizáció és bürokrácia nevű témakör áll, a harmadik az energia, klímavédelem és környezetvédelem. A sokakat foglalkoztató migráció, illetve az integráció kérdésköre viszont csak a kilencedik helyre „futott be”.
Az utóbbi hetekben felröppent a hír, hogy a CDU elnöke, Angela Merkel eddigi pályája során sokadszor ismét válságban van, és esélyes, hogy pozíciója is veszélybe kerül. Párttársa, Norbert Lammert december 20-án például zárt körben állítólag azt mondta, hogy ha nem sikerül az újabb nagykoalíció megalakítása, és előre hozott választást kell kiírni, azon a CDU-nak már nem Merkel vezetésével kellene részt vennie – később azonban tagadta, hogy ilyesmit állított volna. A viharfelhők ennek ellenére sem tűntek el a kancellár feje fölül, s a kérdés megmaradt: lehetséges, hogy Merkel nem tölti ki negyedik ciklusát?
„Az előre hozott választásoknak igencsak kicsi az esélye, hiszen a CDU és a CSU sem emellett foglalt állást. Amennyiben nem jön létre a nagykoalíció, akkor is kisebbségi kormányzás a legvalószínűbb opció” – latolgatta az esélyeket lapunknak Hegedűs Dániel. A külpolitikai elemző emlékeztetett rá, hogy csütörtökön az SPD még csak arról fog dönteni, hogy javasolja a hivatalos koalíciós tárgyalások felvételét. Ezt először jóvá kell majd hagynia egy rendkívüli pártkongresszusnak, amelyet január 21-ére hívtak össze, és majd csak ezután kezdődnek a hivatalos tárgyalások. „Így valószínűleg februárra vagy márciusra lesz majd végleges eredmény a nagykoalíció létrejöttéről, amelyet hivatalosan is jóvá kell majd hagyni az SPD-nek. A tárgyalások menetrendje jóval hosszabb és bonyolultabb annál, mintsem hogy öt nap alatt ilyen súlyú döntés szülessen Németország jövőjéről” – mutatott rá a szakértő.
Hegedűs Dániel szerint Merkel helye még akkor is stabil, ha előre hozott választásokra lesz szükség, mivel jelenleg nincs alternatívája. Azok a személyek ugyanis, akiket utódként emlegetnek, négy év múlva talán jó eséllyel indulhatnak a kancellári pozícióért, de Merkelnek a jelenlegi helyzet alapján, amíg a parlamenti ciklus tart, nem kell tartania egy esetleges kihívótól. „Természetesen a szövetségi választások eredménye a kancellár párton belüli támogatottságára is hatással volt, és a „Jamaica-tárgyalások” sikertelensége is belejátszott népszerűségének csökkenésébe, ám – német elemzők szerint is – még mindig ő a legerősebb figura” – vélekedett Hegedűs Dániel. Nehezebb helyzetben van azonban az SPD-elnök Martin Schultz. Miután ugyanis szeptemberben kerek perec nemet mondott a nagykoalíció folytatására, Schulz csak akkor állhat föl emelt fővel a tárgyalóasztaltól, ha a megbeszéléseken a vártnál jobb pozíciót tud kiharcolni pártjának.
Lapunk kérdésére Hegedűs Dániel azt is elmondta, hogy Magyarországra nézve nincs komolyabb jelentősége a koalíciós tárgyalások eredményének, esetleg annyiban, amennyiben a nagykoalíciós felállásban a szociáldemokratákhoz kerülne a külügyi tárca. „Ebben az esetben az SPD várhatóan kritikusabb lesz a magyarokkal, mint ha kisebbségi kormányzás lenne. Ám hosszabb távon egyik opcióhoz sem kötődnek magyar érdekek” – értékelte az elemző.
Mindenesetre a vasárnapi tárgyalások első ülése előtt a pártelnökök derűlátóan nyilatkoztak. A CSU vezetője, Horst Seehofer például kiemelte, hogy az előző kormányalakítási próbálkozáshoz, az úgynevezett Jamaica-koalícióról folytatott tárgyalásokhoz képest „kevesebbet kell beszélni, és többet dolgozni, és nem szabad túllépni az egyeztetés lezárására kijelölt határidőt”. Martin Schulz pedig azt mondta, hogy a Bundestag-választással új korszak kezdődött, amelyhez új politika kell.
