Annak ellenére, hogy a kormány és több szervezet is indított felvilágosító kampányokat, amellyel az embereket a kevésbé káros időtöltések felé terelnék, egy kultúrából az alkoholt nem lehet kitörölni egyik napról a másikra. Koreában gyakoriak a munkavacsorák, ahol a kollégák együtt mozdulnak ki este, ezeken az eseményeken pedig hajlamosak felönteni a garatra, csakúgy, mint a különféle ünnepségeken. A helyi kultúra részét képezi az is – bár nyilván ez a mostanában már kevésbé tapasztalható –, hogy ha egy idősebb asztaltárs kínál, nem illik visszautasítani. Az ilyen helyzetek pedig addig tarthatnak, amíg a fiatalabb teljesen leissza magát – pusztán udvariasságból. Ráadásul Dél-Koreában igencsak stresszes tud lenni az élet (a nagyvállalati kultúráról folyamatosan hallhatunk ezt-azt), ami szintén sokakat vezet arra, hogy feszültséglevezetésként megigyanak néhány pohárral. És ha hozzávesszük még, hogy a sokféle, másnaposság elleni készítmény miatt talán túlzottan is magabiztossá és felelőtlenné teszi a koreai embereket, akkor csaknem teljes képet kapunk az italozás fő motivációiról.
Mielőtt azonban túlságosan félteni kezdenénk a dél-koreaiakat, érdemes megjegyezni, hogy az erőteljes italozás (és még a szintén nem kis mértékű dohányzás) mellett is az övék a világon a 11. legmagasabb születéskor várható élettartam; 2015-ben mindkét nemre vetítve 82,3 évvel számoltak ott, szemben a magyarországi 74,98-as adattal.
Úgy tűnik azonban a déliekhez képest Észak-Koreában némileg egyszerűbb, ám a demokratikus elhajlásokat nélkülöző megoldást választottak a hasonló problémák leküzdésére, hiszen tavaly novemberben Kim Dzsongun állítólag úgy, ahogy van, betiltotta az italozást – legalábbis ha hihetünk a dél-koreai hírszerzés erről szóló információinak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!