A kijevi kormány szerdai ülésén levette az általa offshore-kategóriába sorolt országok listájáról Magyarországot, továbbá Észtországot, Lettországot, Grúziát és Máltát – jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség.
A kabinet tavaly december végén bővítette ki azon államok listáját, amelyek ukrajnai műveleteit – átruházási árképzésük miatt – ellenőrzendőnek minősíti. Ezt Észtország úgy értelmezte, hogy offshore-kategóriába sorolta őket Ukrajna, ami miatt Jüri Ratas észt miniszterelnök személyesen fejezte ki tiltakozását Volodimir Hrojszman ukrán kormányfőnek a múlt heti, davosi Világgazdasági Fórumon. A napokban Lettország is kifejezésre juttatta nemtetszését, diplomáciai jegyzékben tiltakozott az országot érintő határozat ellen.
Az ukrán miniszterelnök múlt pénteken sajtószolgálatán keresztül kiadott közleményében félreértésnek nevezte, hogy ez országokat Kijev offshore-államoknak minősítette volna. Magyarázata szerint az említett országok egy olyan listára kerültek fel, amelyen azok az államok szerepelnek, ahol a nem megosztott nyereséghányad után nem kell adót fizetni. Ez Hrojszman szerint alkalmas arra, hogy Ukrajnában a jogi és magánszemélyek csökkentsék adóalapjukat, és elkerüljék a megszerzett haszon utáni adófizetést az országban. Hangsúlyozta, hogy az ukrán illetékes szervek csak azokat ellenőrzik, akik Ukrajnában adókötelesek. Hozzátette, hogy ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak.
Magyarország, Grúzia és a két balti állam levételét a listáról maga a miniszterelnök kezdeményezte, Máltát illetően Olekszandr Daniljuk pénzügyminiszter tett javaslatot. A tárcavezető a kormányülésen felszólalva rámutatott: néhány országban olyan jogi normák vannak érvényben, amelyek lehetővé teszik, hogy adómentesen vigyenek ki pénzt Ukrajnából, ami aggodalomra ad okot. Hozzáfűzte, hogy a probléma megoldása érdekében Kijev további konzultációkat készül folytatni nemzetközi partnereivel.
Csehország több ukrán, mongol és Fülöp-szigeti vendégmunkást szeretne befogadni
A cseh külügyi minisztérium megerősíti konzuli szolgáltatásait, hogy a közeljövőben több ukrán, mongol és Fülöp-szigeteki vendégmunkást fogadhasson be – közölte Martin Stropnicky, a külügyi tárca vezetője a kormány ülése után szerdán Prágában.
A hatályos előírások szerint Ukrajnából jelenleg évi 9600 vendégmunkás befogadására van lehetőség, ezt a jövőben Prága 20 000-re szeretné növelni. Mongóliából és a Fülöp-szigetekről jelenleg évi 1000 embert fogad be Csehország. A munkavállalási engedély kiadását a jövőben e két ország esetében egyszerűsítik, esetleg a kvótákat is növelik. A külügym ugyanakkor vizsgálja a szerbiai és a fehérorosz munkaerőpiacot is, ahonnan szintén új vendégmunkásokat várnak. Az Ukrajnából érkezett emberek körében a mezőgazdasági vendégmunkások számát az eddigi 572-ről 1500-ra növelik.
A kormány szerdai határozatának egyik célja, hogy felgyorsítsa az említett országok állampolgárai csehországi munkavállalásának adminisztrációs folyamatát – jegyezte meg Stropnicky.
