Bevándorlónak a bevándorló a legnagyobb ellensége

Nemcsak a szélsőjobboldali erők nézik rossz szemmel az újonnan érkező migránsokat Franciaországban.

A bevándorlók leszármazottai mára különböző mértékben integrálódtak. A gyakori kirekesztés miatt sokuk nem találja helyét a francia társadalomban, de eredeti országukhoz sem köti őket már semmi. Még a munka is kevesebb, ez gyakran szül eltolódást extrém ideák felé. Az általános megítélést az sem segíti, hogy még ma is sokuk a nagyvárosok perifériáin, a „banlieue”-kben lakik, zárt közösségekben, ahova néha még a rendőrség sem mer bemenni. A rövidebb franciaországi múltra visszatekintő ázsiai bevándorlók megítélése ennél érezhetően jobb. Bár ők is teljesen zárt közösségekben élnek, legalább „nem ártanak senkinek” – állítja több francia.

A másik gond, hogy az újhullámos bevándorlók „konkurenciát” jelentenek a már nemzedékek óta Franciaországban élő bevándorlóknak. A párizsi Christine Delancourt családjával egy marokkói pizzériában vacsorázott, amikor a tavalyi elnökválasztás első fordulójában nagy sikert elérő Marine Le Pen beszédét tartotta. A pizzériában ment a televízión az idegenellenes beszéd, és Christine egyre rosszabbul érezte magát, főleg a vendéglős előtt. Mikor már nem bírta, megjegyezte: „Meddig kell még ezt a borzalmat hallgatni? Jobb lenne kikapcsolni.” Erre legnagyobb megrökönyödésére a marokkói származású tulaj nagyon komoly arccal így felelt: „Nem, ez engem érdekel, fontos amit mond. Remélem, győzni fog.”

A francia politikában megoszlanak a vélemények a migrációval kapcsolatban. A szélsőjobboldal nagy előnyt kovácsolt magának tavaly idegenellenes retorikájával. A másik véglet, a baloldali burzsoáknak nevezett intellektusok mindenkit befogadnának. Emanuel Macron köztársasági elnök politikája a két véglet között van. Szerinte szét kell választani a tényleges politikai menekülteket a megélhetési bevándorlóktól. Kritikusai szerint ezt úgy lehet lefordítani egyszerűen, hogy a diplomás szírek jöhetnek, de az Eiffel-tornyos kulcstartót áruló nigériaiakat haza kell küldeni. Ennek megfelelően Macron be is jelentette, hogy ellenőrző pontokat kíván létrehozni Nigériában és Csádban, hogy szétválassza a két csoportot, még mielőtt a veszélyes útnak nekivágnának. Ezzel szemben sokan úgy vélik, hogy nem elég „előbb megállítani” a bevándorlókat. Enrico Letta volt olasz miniszterelnök, a Párizsi Politikatudományi Egyetem professzora szerint: „lehetőséget kell teremteni a származási országokban a megélhetésre és a boldogulásra, enélkül bármilyen csoportosítás az illegális bevándorlást ösztönözné”.