Körülbelül másfél évvel az Egyesült Királyság tervezett európai uniós kiválása után, 2020. december 31-én zárnák le a bennmaradó tagállamok a brexitet követő átmeneti időszakot – írja az MTI. Ez az az időszak, amelynek során
a szigetországnak továbbra is teljeskörűen be kellene tartania a közösségi jogot, a döntéshozatalban viszont már nem vehetne részt.
A huszonhetek szakminisztereinek hétfői brüsszeli tanácsülésén elfogadott újabb tárgyalási irányelvek értelmében az Egyesült Királyság ezen átmeneti időszakban is részese lenne a vámuniónak és az egységes piacnak, az országnak be kellene tartania a közösségi jogot, beleértve az újonnan elfogadott szabályokat is, eleget kellene tennie a költségvetési kötelezettségeknek, illetve alá kellene vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának, de már nem vehetne részt az uniós döntéshozatalban.
Egyes tagállamok azt szerették volna elérni, hogy az átmeneti időszak kiterjeszthető legyen,
ha a felek a kitűzött határidőig nem tudnak megállapodni a főbb kérdésekben, egyebek mellett Franciaország azonban ellenezte a javaslatot, a szövegbe így bekerült, hogy „világosan meg kell határozni és pontosan megszabott időtartamra kell korlátozni” ezt az időszakot.
A dokumentum elfogadása nem keltett meglepetést Brüsszelben, már korábban is szinte biztosan tudni lehetett, hogy az Európai Bizottságnak ezen mandátum alapján kell majd tárgyalnia az egyébként London által javasolt átmeneti időszakról. Sabine Weyand, a bizottság brexitügyi főtárgyalójának helyettese arról számolt be a Twitteren, hogy az irányelveket mindössze két perc alatt elfogadták a hétfői ülésen. Szakértők szerint ez annak a jele, hogy
a huszonhetek nagy erőkkel próbálják fenntartani az „egységes frontot” a tárgyalásokon.
Sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója ismételten figyelmeztetett: a kiválási egyezményt már októberre véglegesíteni kellene, hogy a szigetország kilépésének 2019. március 29-i tervezett időpontjáig a ratifikációra is legyen elegendő idő.