Körülbelül másfél évvel az Egyesült Királyság tervezett európai uniós kiválása után, 2020. december 31-én zárnák le a bennmaradó tagállamok a brexitet követő átmeneti időszakot – írja az MTI. Ez az az időszak, amelynek során
a szigetországnak továbbra is teljeskörűen be kellene tartania a közösségi jogot, a döntéshozatalban viszont már nem vehetne részt.
A huszonhetek szakminisztereinek hétfői brüsszeli tanácsülésén elfogadott újabb tárgyalási irányelvek értelmében az Egyesült Királyság ezen átmeneti időszakban is részese lenne a vámuniónak és az egységes piacnak, az országnak be kellene tartania a közösségi jogot, beleértve az újonnan elfogadott szabályokat is, eleget kellene tennie a költségvetési kötelezettségeknek, illetve alá kellene vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának, de már nem vehetne részt az uniós döntéshozatalban.
Egyes tagállamok azt szerették volna elérni, hogy az átmeneti időszak kiterjeszthető legyen,
ha a felek a kitűzött határidőig nem tudnak megállapodni a főbb kérdésekben, egyebek mellett Franciaország azonban ellenezte a javaslatot, a szövegbe így bekerült, hogy „világosan meg kell határozni és pontosan megszabott időtartamra kell korlátozni” ezt az időszakot.
A dokumentum elfogadása nem keltett meglepetést Brüsszelben, már korábban is szinte biztosan tudni lehetett, hogy az Európai Bizottságnak ezen mandátum alapján kell majd tárgyalnia az egyébként London által javasolt átmeneti időszakról. Sabine Weyand, a bizottság brexitügyi főtárgyalójának helyettese arról számolt be a Twitteren, hogy az irányelveket mindössze két perc alatt elfogadták a hétfői ülésen. Szakértők szerint ez annak a jele, hogy
a huszonhetek nagy erőkkel próbálják fenntartani az „egységes frontot” a tárgyalásokon.
Sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója ismételten figyelmeztetett: a kiválási egyezményt már októberre véglegesíteni kellene, hogy a szigetország kilépésének 2019. március 29-i tervezett időpontjáig a ratifikációra is legyen elegendő idő.
Michel Barnier kijelentette, hogy a vállalkozásoknak ideje megkezdeniük a felkészülést a brit kilépésre, Londonnak pedig mielőbb világossá kell tennie a jövőre vonatkozó elképzeléseit. Leszögezte, rendezni kell a kiválási feltételek kapcsán még megoldásra váró ügyeket, az átmeneti időszakról semmiképp nem lehet megegyezni ennek hiányában.
Barnier hozzátette, az átmeneti időszakban a britek mindössze „korlátozottan, kivételesen és eseti jelleggel” vehetnek majd részt az uniós üléseken, ugyanakkor rámutatott, London eközben folytathat kereskedelmi tárgyalásokat, azonban szerződéseket nem köthet.
Az Egyesült Királyság üdvözli az EU-val való megállapodást egy „átmeneti időszak” tárgyalására az Európai Tanács által december 15-én elfogadott irányelvek szerint. – Az Egyesült Királyságot bizakodással tölti el, hogy az átmeneti időszakra vonatkozóan a brit és az uniós álláspont között általános az egyetértés, amely lehetővé teszi, hogy a felek márciusig megállapodjanak – közölte David Davis, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséért felelős miniszter.
Magyarországot Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár képviselte. Felszólalásában üdvözölte az átmeneti időszakról szóló tárgyalások februári megkezdését, és reményét fejezte ki, hogy azok minél korábban, már az Európai Tanács márciusi ülése előtt teljes elvi megegyezéshez vezethetnek. – Ez azért is fontos, hogy minél korábban mérsékeljük a brit kilépés miatt az állampolgárok és üzleti szereplők bizonytalanságát – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy ideális esetben az átmeneti időszak elvezet az EU és az Egyesült Királyság közti új kapcsolatrendszer életbelépéséig, ezért meg kell őrizni az átmeneti időszak meghosszabbíthatóságának lehetőségét. „Fontos, hogy – többek között magyar igényre – erről az EU27-en belül egyetértés alakult ki” – áll a Miniszterelnökség közleményében, miközben az MTI által közzétett híradás ennek ellentmond.
