– Egyetlen civil szervezet sem ellensége Bulgáriának – válaszolta múlt héten Szófiában lapunknak Ekaterina Zaharieva bolgár külügyminiszter. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miközben a magyar kormány keményen támadja Soros György magyar származású amerikai üzletembert és filantrópot, azt állítva, hogy az általa pénzelt civil szervezetek segítik és/vagy generálják a migrációs hullámot, a magyar kabinettel jó viszonyt ápoló bolgár kormány hogyan vélekedik a kérdésről.
Zaharieva nem akart belemenni a magyar helyzet értékelésébe, de állítása szerint a civil szervezetekkel nincs gondja a Bojko Boriszov által vezetett jobboldali kormánynak. – Több ezer nem kormányzati szervezet működik Bulgáriában, mi pedig támogatjuk őket – jelentette ki Zaharieva. Arra a kérdésünkre, van-e a bolgár kormánynak bármiféle bizonyítéka arra vonatkozóan, hogy a Soros-féle civil szervezetek segítik a migrációt, Zaharieva és tanácsadója egyszerre válaszolta: nincs olyan információjuk, ami ezt alátámasztaná.
Ugyan a bolgár és magyar kormány sok tekintetben hasonlóan vélekedik a migrációról, két nagy különbség akad tetteik és kommunikációjuk terén. Egyik, hogy Bulgária – magát a leglojálisabb európai uniós tagállamként emlegetve – alávetette magát a kvótaelőírásnak, amelynek értelmében 1600 menekült átvételét kellett volna végrehajtania. Az Európai Bizottság által közzétett adatok alapján 2018. január 18-áig összesen 60 menekültet fogadtak be: 10-en Olaszországból, 50-en pedig Görögországból érkeztek.
A másik ügy a határkerítésé. A migrációs válság első ilyen védelmi rendszere a bolgár–török határon kezdett megépülni. Hivatalosan tavaly októberben lett teljesen kész, Valentin Radev belügyminiszter akkor azt mondta, bizonyos részeket továbbfejlesztenek vagy kijavítanak a jövőben. Ugyan a migrációs hullámot jórészt ez a kerítésszakasz tartóztatta föl, a bolgárok mégsem hangoztatják, hogy ők mentették meg az európai keresztény kultúrát. Ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy az Európai Unió törökökkel kötött migrációs paktuma volt a fő oka annak, hogy a bevándorlást sikerült leszorítani, gyakorlatilag nullára. A bolgár kormány állítása szerint sokat segít, hogy Törökország föltartóztatja a migrációs hullámot, és visszaveszi tőlük a határon néha átjutó személyeket.
– Több mint egy éve nem nehezedik már migrációs nyomás Bulgáriára – jelentette ki Bojko Boriszov miniszterelnök múlt héten Szófiában. Mint mondta, Bulgária mindenkinek menedéket ad, aki háború elől menekül, ugyanakkor azt is látni kell, hogy rajtuk is keresztülvonultak francia dzsihádisták 2015 nyarán. Mivel úgy látja, a nyugati országok szeretnék megvédeni magukat, a migráció miatt sokat romlott a Nyugat és a kisebb uniós tagállamok közti párbeszéd. A kvótarendszert nem tartja jó megoldásnak, mert a bevándorlók nem Kelet-Európában akarnak élni, de Bulgáriában lojális uniós tagállamként megkezdték a teljesítését.
A bolgárok igyekeznek a migrációs kérdésben tanúsított helytállásukat a schengeni tagságukért való lobbizás során is fölhasználni. – Jobban megvédjük az Európai Unió külső határát, mint néhány Schengen-tagország – jelentette ki múlt héten lapunknak Ekaterina Zaharieva. Bojko Boriszov kormányfő pedig arról beszélt Szófiában újságírók előtt, hogy a Bulgária Schengen-tagságát nyíltan ellenző Hollandia miniszterelnökét, Mark Ruttét el akarja vinni közelgő látogatásakor a török határhoz, hogy saját szemével lássa, hogyan védik az EU-t a bolgárok.
