Donald Trump az ITV riporterének, Piers Morgannak adott interjút, a műsor alatt elhangzott mondatok pedig néhány óra alatt ismét nemzetközi botrányt kavartak. Az amerikai elnök ugyanis arra utalt, hogy megtorló kereskedelmi lépésekre készül az Európai Unióval szemben. Trump az interjú során erőteljesen állást foglalt a brexitkérdésben is, szerinte ugyanis nem csoda, hogy a britek nem akarják, hogy a „világ minden tájáról” érkezzenek hozzájuk. Úgy vélte, Theresa Maynek sokkal keményebben kellett volna tárgyalnia az EU-ból való kilépés feltételeiről.
De nem ez volt az egyetlen terhelő mondat az unióra nézve. Az elnök arról panaszkodott, hogy az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben sok ország nem megfelelő módon jár el, de mind közül a „legigazságtalanabb” az Európai Unió. Ennek kapcsán merültek fel a megtorló intézkedések, hiszen
Trump szerint Amerika „nem tudja bejuttatni az áruit az EU piacára”, az EU viszont illetékmentesen vagy nagyon alacsony illetékteherrel exportál az amerikai piacra, és ez szerinte nem fair.
Az elnök arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi helyzet jócskán az „EU kárára válhat”.
– Trump eléggé leegyszerűsítve fogalmazta meg az Európai Unió és az Egyesült Államok közti kereskedelmi viszonyokat, de nem tévedett – mondta lapunknak Csehi Róbert, a München Hochschule für Politik előadója, hozzátéve, hogy az elnök részéről ez a mondat egy rá jellemző zsigeri reakció volt. A politológus úgy vélte, lehet majd válaszlépésekre számítani az EU részéről, de jóval higgadtabb stílusban.
– Az elnök nemzetközi szerződésekhez való viszonyát jól jellemzi például a párizsi egyezményből való kilépése is, amelyről most viszont úgy nyilatkozott, hogy „visszalépne”, mert kedveli a francia elnököt. Ez alapján
elképzelhető, hogy a fenti fenyegetésekből végül nem lesz semmi
– fűzte hozzá Csehi. – Ráadásul a „nulla vagy nagyon alacsony vámszint” sem minden termékre jellemző az EU-ból Amerikába érkező termékekre. Gondoljunk csak a dohányárukra, ahol igen magas vámról beszélhetünk, vagy a napelemekre és mosógépekre, ahol most már 50, illetve 30 százalékos a teher – folytatta a szakember. A politológus úgy vélte, Washington szerint a viszonosság lenne a méltányos megoldás, amely a legtöbb termék esetében jelenleg tényleg nem valósul meg. Csehi szerint azonban nem megtorló kereskedelmi intézkedésekkel, hanem egyéb eszközökkel billentik majd „helyre” a kereskedelmi mérleget.
Az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmet Barack Obama elnöksége alatt az úgynevezett transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) helyezte volna új alapokra. Ez a jelenleginél sokkal könnyebb hozzáférést remélt az Egyesült Államok piacához, és az amerikai termékek is könnyebben jutottak volna Európába. Ám egyes uniós tagállamokban – főleg Németországban, Ausztriában és Franciaországban – erős társadalmi ellenállás alakult ki a tervezettel szemben, így az egyezmény nem jött létre. Trump elnökségével az ügy teljesen lekerült az agendáról, de éppen a múlt pénteken
az elnök már azt nyilatkozta, hogy hajlandó egyeztetni a TTIP-ről.
Az Európai Bizottság szóvivője, Margaritisz Szkinasz egyébként már reagált is az amerikai elnök kijelentéseire. Igaz, talányosan csak annyit mondott, az unió kész „azonnal és megfelelően” reagálni, ha az Egyesült Államok kereskedelmi korlátozásokat léptet életbe vele szemben.
