Január 11-én a Vendin-le-Vieil-i (Pas-de-Calais megye) börtönben egy terrorista szövetkezés miatt elítélt rab megtámadott három őrt. Nem ez az első eset, hogy ehhez hasonló erőszak történt egy francia fegyházban, de ez volt az utolsó csepp a pohárban. A francia börtönök kétharmadának személyzete sztrájkolni kezdett, 35 börtönt elbarikádoztak az őrök. Az utóbbi napokban odáig fajultak az indulatok, hogy összetűzésbe kerültek a rendőrökkel is például a Párizstól délre található egyik legnagyobb fegyházban, Fleury-Mérogisben. A börtönőrök az egyre veszélyesebb munkakörülmények miatt és bérük emeléséért lázadtak fel. Nicole Belloubet belügyminiszter ült le a tárgyalóasztalhoz képviselőikkel, és olyannal próbálkozik, amin elődjei már több ízben elbuktak. 2009-ben Rachida Datinak kellett szembenézni a problémával több fegyház blokkolása után, legutóbb pedig 2015-ben egyenesen François Holland köztársasági elnöknek kellett közbelépnie.
A francia börtönök a legzsúfoltabbak között vannak Európában. Az Európa Tanács 2013 óta folyamatosan elmarasztalja az országot emiatt, 2017-ben az intézmények 118 százalékos telítettséggel működtek. Ráadásul míg Európa egyéb országaiban ez a szám csökken, egyedül Franciaországban növekszik. Az országban 186 fegyház van, ahol körülbelül 70 ezer foglyot tartanak. Majdnem 40 ezer ember dolgozik ezen intézményekben, közel háromnegyedük felügyelő. Így minden őrre átlagosan két és fél rab jut. Ám a szakszervezetek szerint több mint 1400 állás betöltetlen és az egyre gyakoribb erőszakos cselekmények miatt előfordul, hogy egyes őrök napokig-hetekig kiesnek a munkából. Évente majdnem 800, az őrök sérelmére elkövetett erőszakos esetet jegyeznek fel. Nemcsak a felügyelőkből van kevés, de karbantartókból is, ami a létesítmények lerobbanásához vezet. A szakszervezet szerint így válik egyre veszélyesebbé a munkakörnyezet.
Maguk a bűnözők is egyre veszélyesebbek. Míg a 80-as években a lopások álltak az élen, ma az erőszak áll az első helyen. Ezenkívül 2015 óta jóval megnövekedett a terrorcselekményekhez kötődő bűnözők száma. Bár számuk elenyésző az egyéb bűnözőkhöz képest (505), 2016 elejétől mára megkétszereződött. Ám ami még ennél is nagyobb gondot jelent, az a börtönökben végbemenő radikalizálódás. Franciaország alkotmánya alapján szekuláris állam. Ez azt jelenti, hogy egyrészt senkinek sem lehet megtiltani, hogy bármilyen formában hitét gyakorolja, másrészt viszont erről nem lehet semmilyen statisztikát vezetni. Így sok, magát imámnak mondó személy jár a börtönökbe, hogy együtt imádkozzon a foglyokkal, de sokak szerint ez egybeesik a szélsőséges hálózatok építésével. – Sokan nagyon nehéz körülmények között vannak, így sokkal fogékonyabbak arra, hogy idealizált szélsőséges eszmékhez csatlakozzanak – magyarázza a magát Macron szavazójának mondó párizsi Marie Lapierre. – Ugyanakkor erről nem lehet beszélni, ez tabu. Egyrészt mert ez a szélsőjobb retorikája lenne, másrészt mert a terrortámadások miatt a témára túl érzékeny a közvélemény – összegzett.
Amélie Chalon köztisztviselő szerint pont ezt az érzékenységet használják ki a börtönőrök, akik szerinte csak fizetésemelést akarnak kiharcolni maguknak. – Franciaországban a börtönőrök ugyanolyan közalkalmazottak, mint a minisztériumi dolgozók, az ápolók vagy a tanítók, így minden, a státussal járó előnyt is élveznek. A különbség az, hogy a börtönőrséghez nem kell még érettségi sem. Ennek ellenére a kezdő fizetésük 1500 euró körül mozog, ami meghaladja a többéves tanulással megszerezhető állások utáni bért.
– Ezenfelül nem a felszerelés hiányzik, hanem a szervezettség – jelenti ki Amélie. – A francia börtönök vezetői azok a volt ENA-sok (speciális államigazgatási iskola az egyetem után, innen kerülnek ki az ország vezető politikusai), akik a leggyengébb eredménnyel végeztek. Nem stratégiai vezetők, nagyobb részük jobb híján ott találta magát, és látszik, hogy kevésbé képes egy ilyen nehéz intézmény igazgatására – zárja gondolatait Amélie.
