Nem sok fogalmuk lehet azoknak a brit huszonéveseknek a XX. századi történelemről, akik Sir Winston Churchillt rasszistának kiáltva törtek be a hétvégén egy észak-londoni kávézóba. A kilenc aktivista arra szólította fel a kávézó vendégeit, hogy bojkottálják az újkori brit történelem egyik legnagyobbja szellemi örökségének emléket állító vendéglátóipari egységet és tulajdonosát. Az aktivisták szerint a kormányfő támogatta a gyarmati világot.
– Churchill rasszista volt!
– skandálták a szélsőbalos aktivisták, mire egy vendég védelmébe vette a híres politikust, csendesen megjegyezve, hogy ő nyerte meg a világháborút a nácik ellenében az angoloknak. A kávézófoglalást egy graffitivel is emlékezetessé tették, az egykori miniszterelnök nagy fali portréjára a csőcselék és imperialista szavakat fújták.
A villámcsődület egyik elkövetőjéről hamar kiderült, hogy munkáspárti aktivista.
Halimo Hussein egy jó nevű londoni egyetemre jár, ott pedig a diákszövetség egyenlőségügyi felelőse. A Jeremy Corbyn vezette Munkáspárttól és a tőle balra álló radikális baloldaliaktól amúgy sem áll messze a harcos aktivizmus, és az imperialista, gyarmati múlttal való leszámolás. A kávézófoglalás egyébiránt egy nagyobb akció része, a Blighty Cafe kávézó ellen egy hete kemény lejáratókampány indult. Ez abból eredeztethető, hogy két munkáspárti politikus, Ewa Lefmann és Zainab Khan petíciót indított, felszólítva a két londoni kávézót üzemeltető tulajt, ejtse a churchilli tematikát.
Chris Evans természetesen nem márkázza át vállalkozását a hangoskodók miatt, viszont sietett feljelenteni a vendégeket megzavaró aktivistákat. Evansnak ellenségei mellett hirtelen sok támogatója akadt, egy szimpatizáns Churchill 1941-ből, tehát a német Luftwaffe támadása utánról datált legendás mottóját – „Sose add fel. Soha, soha, soha, soha” – ajánlotta Evans figyelmébe.
