Az amerikai taktika – melynek már ősszel is voltak lépései – lényege szakértők szerint az, hogy a nemzetközi partnereket is fenyegetve elriassza a listázott orosz személyekkel és cégekkel való együttműködéstől. Heather Nauert külügyi szóvivő például úgy véli, hogy emiatt „külföldi kormányok elálltak azoktól a több milliárd dolláros fegyverüzletektől, amelyeket terveztek vagy bejelentettek Oroszországgal”. Az erre adott határidő is hétfőn járt le, ugyanakkor csak azok számíthatnak büntetésre, akik „jelentős tranzakcióktól” nem álltak el. Azt, hogy mi számít jelentősnek, soha nem határozták meg, emiatt nem tudja senki, hogy pontosan mit szabad és mit nem. Elvileg olyan dollármilliárdos fegyverüzletek, melyeket Törökország vagy Szaúd-Arábia kötött orosz fegyverek vásárlásáról, bizonyosan beletartoznak ebbe a körbe, de például az, hogy Magyarország néhány tízmillió dollár értékben az orosz hadiiparral javíttatja helikoptereit, nem biztos. Egyelőre nem tudni olyan konkrét üzletről sem, amelytől az oroszok az amerikai intézkedések miatt elestek volna, Moszkva továbbra is a világ vezető fegyverexportőrei között van, bár a különböző statisztikák között van különbség a tekintetben, hogy pontosan mekkora értékben ad el fegyvert, illetve hogy az elmúlt évek trendje hogyan alakult.
Noha egyes orosz politikusok végletesen reagáltak a tengerentúli hírekre, Vlagyimir Putyin elnök visszafogottságról tett tanúbizonyságot, mondván: kemény válaszadással csak lerombolnák azt, ami az orosz–amerikai kapcsolatokból megmaradt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!