Megnevezni és megszégyeníteni – ez a mottója azoknak az újabb oroszellenes amerikai intézkedéseknek, melyeket a washingtoni kormányzat a törvényhozás tavaly nyáron nagy többséggel elfogadott szankciószigorítási követelésére válaszul foganatosított hétfő éjjel. Az alapvető indok a 2016-os amerikai elnökválasztásba a győztes Donald Trump oldalán történt állítólagos beavatkozás, valamint az ukrajnai és a szíriai háború megtorlása, ugyanakkor a lépések időzítése is figyelemre méltó: zajlik az orosz elnökválasztási kampány, és Szocsiban épp kedden kezdődött a Moszkva, Teherán és Ankara által szponzorált szíriai béketárgyalások újabb fordulója, mely a közel-keleti geopolitikában aratott orosz sikerek szimbóluma is lehetne.
Az amerikai pénzügyi minisztérium által összeállított „Kreml-lista” kétszáztíz politikust és gazdasági szereplőt tartalmaz, akik kulcsfontossággal bírnak a Vlagyimir Putyin által fémjelzett rendszerben – lényegében minden ismert személyiséget és kormánytagot tartalmaz, magát az elnököt kivéve. Így megtalálható a felsorolásban Dmitrij Medvegyev miniszterelnök és Szergej Lavrov külügyminiszter neve is, illetve az amerikaiak által oligarchának nevezett Roman Abramovics, Mihail Prohorov és a könnyűfémiparban befutott Oleg Gyeripaszka is.
A listát a kongresszus által megszabott határidőig, hétfőig kellett elkészíteni, de összhangban azzal, hogy a lépést Donald Trump – noha a törvényt aláírta – többször is súlyos hibának nevezte, végül csak „csendben” hozták nyilvánosságra. A pénzügyi tárca tizenkét perccel éjfél előtt töltötte fel a felsorolást honlapjára, hangsúlyozva, hogy konkrét szankciókkal egyelőre nem sújtja a megnevezetteket, de ők azok, akiknek a tevékenységére – az említett mottóval összhangban – a jövőben oda fognak figyelni, és szükség szerint büntető intézkedéseket foganatosítanak. Ez azonban nem minden: a Fehér Ház titkos, a jelenleginél bővebb listát is készít, a pénzügy pedig a titkosszolgálatokkal együttműködésben egy olyat felsorolást orosz cégekről, melyek legalább részben állami tulajdonban vannak, s eljövendő szankciók célpontjai lehetnek.
Az amerikai taktika – melynek már ősszel is voltak lépései – lényege szakértők szerint az, hogy a nemzetközi partnereket is fenyegetve elriassza a listázott orosz személyekkel és cégekkel való együttműködéstől. Heather Nauert külügyi szóvivő például úgy véli, hogy emiatt „külföldi kormányok elálltak azoktól a több milliárd dolláros fegyverüzletektől, amelyeket terveztek vagy bejelentettek Oroszországgal”. Az erre adott határidő is hétfőn járt le, ugyanakkor csak azok számíthatnak büntetésre, akik „jelentős tranzakcióktól” nem álltak el. Azt, hogy mi számít jelentősnek, soha nem határozták meg, emiatt nem tudja senki, hogy pontosan mit szabad és mit nem. Elvileg olyan dollármilliárdos fegyverüzletek, melyeket Törökország vagy Szaúd-Arábia kötött orosz fegyverek vásárlásáról, bizonyosan beletartoznak ebbe a körbe, de például az, hogy Magyarország néhány tízmillió dollár értékben az orosz hadiiparral javíttatja helikoptereit, nem biztos. Egyelőre nem tudni olyan konkrét üzletről sem, amelytől az oroszok az amerikai intézkedések miatt elestek volna, Moszkva továbbra is a világ vezető fegyverexportőrei között van, bár a különböző statisztikák között van különbség a tekintetben, hogy pontosan mekkora értékben ad el fegyvert, illetve hogy az elmúlt évek trendje hogyan alakult.
Noha egyes orosz politikusok végletesen reagáltak a tengerentúli hírekre, Vlagyimir Putyin elnök visszafogottságról tett tanúbizonyságot, mondván: kemény válaszadással csak lerombolnák azt, ami az orosz–amerikai kapcsolatokból megmaradt.
