Jiszrael Kac hírszerzési miniszter megerősítette: Izrael nem tervez beavatkozást Iránban, ugyanakkor „azt akarja, hogy távozzon az elnyomó rezsim, és fölváltsa a demokrácia”. A Moszad volt igazgatója szerint a tiltakozások az izraeli érdekekkel egybeeső fejlemények. Halevi úgy véli, hogy Iránban súlyos problémákkal kell szembenézni. „Ha beavatkozunk, csak azokat gyengítjük, akik a jövőben tenni tudnának egy jobb politikáért, és helyreállíthatnák a korábbi viszonyt Izrael és Irán között” – hangsúlyozta.
Mohammad Reza Pahlavi iráni sah idején szoros katonai együttműködés zajlott Irán és Izrael között, azonban az 1979-es iráni iszlám forradalom után a két ország eltávolodott egymástól, olyannyira, hogy a zsidó állam Irán halálos ellensége lett. Az iráni atomprogram fenyegetést jelent Izraelre nézve, és a zsidó állam korábban a náci rezsimhez hasonlította a teheráni vezetést.
Szaúd-Arábia egyike azoknak az országoknak, amely szítja a legújabb tiltakozásokat Iránban – közölte kedden a teheráni székhelyű Press TV. Ali Samháni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára azt mondta, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia áll a zavargások mögött. Ez utóbbi országok irányítják a közösségi médiában megjelenő üzeneteket és kampányokat. Hozzátette, elemzéseik szerint az Irán-ellenes üzenetek 27 százaléka származik Szaúd-Arábiából. Mint kifejtette, a külföldről támogatott beavatkozás célja megakadályozni a perzsa államban különböző területeken történt előrehaladást. Úgy vélekedett, „ami most Iránban történik, az néhány napon belül véget ér, nincs ok az aggodalomra”.
