Kritikus mértékben szennyezi a mezőgazdaság a természetes vizeket

A Duna vízgyűjtő területeit is veszélyezteti a foszfor.

MN
2018. 01. 26. 13:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Veszélyesen magas szintű a világ édesvízi vízgyűjtő területein az ember által előállított foszfor szennyezése. A legsúlyosabban szennyezett térségek az oroszországi Aral-tó, a kínai Sárga-folyó (Huang-ho) térsége, az indiai Indus és Gangesz folyók, továbbá Európában a Duna vízgyűjtő területe az Amerikai Geofizikai Unió folyóiratában közzétett tanulmány szerint, amelyet az MTI ismertetett.

A Water Resources Research című folyóiratban megjelent tanulmány készítői számszerűsítették, hogy az emberi tevékenységből – műtrágyázásból, növényvédő szerek használatából – származó foszforból mekkora mennyiség került 2002–2010 között a Föld édesvízi vízgyűjtő területeire. A foszfor a műtrágyák és növényvédő szerek mindennapos összetevője, mivel segíti a terméshozamok növekedését. Ám a műtrágyaként alkalmazott foszfor nagy részét a növények nem dolgozzák fel, ezért fölhalmozódik a talajban, vagy belemosódik a folyókba, tavakba és a tengerek, óceánok part menti vizeibe.

Globálisan évente emberi tevékenységből 1,62 millió tonna foszfor került a világ legnagyobb vízgyűjtő medencéibe a vizsgált időszakban, a számítások szerint. Kimutatták a szakemberek, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek asszimilációs képességét a Föld szárazföldi területeinek 38 százalékán. „A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor fölszívódjon, vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni” – idézte Mesfin Mekonnent, a Nebraskai Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét az EurekAlert.org tudományos hírportál.

Mint a tanulmány eredményei megmutatták: azokban a térségekben, ahol jelentős a vízszennyezés, az édesvizek eutrofizációban szenvednek, vagyis a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Az elalgásodás a halak és a növények pusztulását idézi elő, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény – magyarázta Joep Schyns, a hollandiai Twentei Egyetem kutatója.

Az édesvizek foszforszennyezésének 30 százalékáért Kína a felelős, 8 százalékért India, 7 százalékért az Egyesült Államok. 27 százalékkal nőtt a tanulmányozott időszakban a mezőgazdaságból származó foszforterhelés. A leginkább szennyezett térségek közé tartoznak Ausztrália és Észak-Afrika ritkán lakott területei is. Itt ugyan a foszforterhelés kisebb, mint Kínában vagy Európában, de jóval kevesebb víz áll rendelkezésre a helyreállításhoz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.