Ezúttal az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága napirendjén szerepelt a magyar helyzet, négy bizottság ugyanis véleményt fűz ahhoz a javaslathoz, amely a 7-es cikkely szerint eljárás előkészítéséről szól. A téma gazdája az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság, a jelentéstevő pedig a holland zöldpárti politikus, Judith Sargentini, aki a közelmúltban Magyarországon is járt.
Az alkotmányügyi bizottságban a legtöbb felszólaló kritikákat fogalmazott meg a magyar kormány működésével kapcsolatban. Sokan emlegették a Velencei Bizottság megállapításait különböző ügyekben, illetve az EU alapokmányában lefektetett alapértékek veszélyeztetését – lényegében ez az, amiért a Magyarországgal szemben az eljárást kezdeményezték.
A véleménytervezetben az is olvasható, hogy a bizottság „mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magyar intézmények az Európai Unióról szólva olykor ellentmondásos és félrevezető retorikát használnak”. Aggasztónak tartják „a véleménynyilvánítás szabadsága, a tudományos élet szabadsága, az emberi jogok, az egyenlő bánásmódhoz való jog, a szociális jogok, a civil társadalmi szervezetek védelme, az alkotmányos rendszer működése, valamint az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége” kapcsán történteket.
A vitában Schöpflin György néppárti EP-képviselő azt mondta, hogy bármi legyen a bizottságnak a végső álláspontja, az csak a nyilvánvaló tényeken alapulhat, nem az előítéleteken. Hozzátette azt is, hogy sajnálatos módon a vitákban megjelenő érvek jó része a magyarországi ellenzék álláspontját tükrözi, s hiányzik a magyar kormány véleménye.
Josep-Maria Terricabras spanyol zöldpárti képviselő szerint a Magyarországon tapasztalható fejlemények miatt indokolt a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása, amelynek még mindig csak az előkészítő szakaszában tart a folyamat. A képviselőknek február végéig van lehetőségük módosító javaslatokat benyújtani a véleménytervezethez, aztán szavaznak róla, az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság elé márciusban kerül a téma.
Az alkotmányügyi bizottság egy másik, az EU egészét érintő kérdésben azonban már szavazott. A képviselők úgy döntöttek, hogy javasolják: jövőre 751 helyett csak 705 képviselőt válasszanak meg az európai polgárok. Az Európai Parlament mandátuma lejár, a voksolás valószínűleg 2019 májusban lesz, amikor az Egyesült Királyság már nem lesz az EU tagja. A bizottság azt kezdeményezi, hogy a 73 felszabaduló brit helynek csak egy részét osszák szét az alulreprezentált tagállamok között. Ez Magyarországot nem érinti, továbbra is 21 képviselői helye lesz. Lényeges újdonság, hogy 46 képviselői helyet egyelőre nem osztanak ki, hanem fenntartják úgynevezett transznacionális listák számára, vagyis olyan politikai erőknek, amelyek határokon átívelő, az államoktól független listákat állítanak. Ugyancsak ez a 46 szék szolgálhat majd a későbbi uniós bővítések során megválasztandó képviselők számára. A javaslatról hamarosan szavaz az Európai Parlament plenáris ülése, majd az államokat tömörítő Európai Tanácsnak kell egyhangú döntést hoznia, végül ismét a plenáris előtt válik jogerőssé az új szabályozás. Amennyiben ezek a transznacionális listák megvalósulnak, az egy lépéssel közelebb visz a föderális Európához.
