Viorica Dancila európai parlamenti képviselőt jelölte a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) Románia miniszterelnökének posztjára, amely Mihai Tudose hétfőn bejelentett lemondása nyomán üresedett meg. A jelöltet az államfő szerdán felkérte kormánya megalakítására, amire az alkotmány szerint tíz napja van.
Amikor Dancila távozott pártja székházából, azt kérdezték tőle az újságírók, nem tart-e attól, hogy kormányának Sorin Grindeanu és Mihai Tudose kabinetjeihez hasonlóan rövid mandátuma lesz. Azt mondta, pozitívan kell gondolkodnia, és nem fél a feladattól, mert optimista és kiegyensúlyozott természetű.
Viorica Dancila karácsony előtt ünnepelte ötvennegyedik születésnapját, Dél-Romániában, a Havasalföldhöz tartozó Rosiorii de Vede településen született. 1983-től tanult mérnöknek, majd 1988-ban szerzett diplomát a ploiesti-i Olaj- és Gázipari Egyetemen, szakterülete a nyersolaj- és gázkitermelés. Miközben egy ipari gimnáziumban tanított, 2004-től 2006-ig politika- és közigazgatás-tudományi szakon elvégezte Bukarestben is az egyetemet.
A Szociáldemokrata Pártba 1996-ban lépett be, nőpolitikával és a nemi egyenjogúság kérdéseivel 2000 óta már bizonyíthatóan foglalkozott, amikor is elnöke lett a nőtagozatnak pártja Teleorman megyei szervezetében. 2008 és 2010 között megyei önkormányzati képviselő volt, 2003 és 2011 között Videle város pártszervezeti elnökeként, majd 2011-től európai parlamenti képviselőként dolgozott. 2015-től már a kormánypárt országos nőszervezetét irányítja. Kinevezése esetén ő lesz Románia első női miniszterelnöke.
Az Európai Parlamentben a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság tagjaként, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság alelnökeként politizált az utóbbi időszakban.
Román sajtóértesülések szerint a PSD jelöltjének megválasztása előtt a szociáldemokraták megállapodtak abban, hogy nem nacionalista, hanem európai elkötelezettségű, Brüsszellel jó kapcsolatokat ápoló miniszterelnököt akarnak.
Dancila korábban egyike volt azoknak a szociáldemokrata politikusoknak, akik Carmen Dan belügyminiszter védelmére keltek, és nyíltan bírálták az őt lemondatni próbáló Mihai Tudose kormányfőt. Dancila szerint Tudose korábban másik két nőt is megalázott, amikor tavaly októberben eltávolította kormányából a bűnvádi eljárás alá vont Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettest és Rovana Plumb környezetvédelmi minisztert. Viorica Dancila politikai állásfoglalásait egyébként a Facebook-oldalán is rendszeresen közli.
Rendkívüli ülésszakra hívják össze a bukaresti parlamentet, hogy beiktassák az új kormányt
Liviu Dragnea házelnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerdán jelentette be, hogy már januárban összehívja a képviselő-testületet, miután az államfő kormányalakítási megbízást adott a párt nőszervezete vezetőjének, Viorica Dancilanak.
A parlament tavaszi ülésszaka normális körülmények között február elsején kezdődne, de Dragnea szerint az új kormány programjának parlament elé terjesztésére és a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatására hamarabb sort kerítenek oly módon, hogy január 29-én a törvényhozás szavazhasson az új kormány beiktatásáról.
A PSD elnöke megköszönte a jobboldali elnöknek, hogy „az ellenzéki pártok nyomása ellenére a stabilitást választotta”, és megbízta kormányalakítással a parlamenti többség jelöltjét.
Dragnea közölte: a PSD továbbra is eddigi koalíciós partnerével, a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) együtt akar kormányozni a választáson szerzett felhatalmazás alapján.
Viorica Dancila kormányfőjelölt megköszönte az államfőnek, párttársainak és koalíciós partnereinek a bizalmat. „Számunkra a románok érdekeit szolgáló kormányprogram megvalósítása a fontos a 2018-as centenárium [a Nagy-Románia létrejöttét kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat századik évfordulója] évében, hogy előkészítsük a 2019-es román uniós elnökséget” – mondta a miniszterelnök-jelölt.
Klaus Iohannis köztársasági elnök a parlamenti pártokkal folytatott egyeztetés után, szerda este jelentette be, hogy két korábbi kormányának kudarca után ad még egy esélyt a szociáldemokratáknak választási ígéreteik teljesítésére. A jobboldali államfő az alkotmányos előírásokkal indokolta, hogy nem kérdőjelezte meg a parlamenti többség kormányalakítási jogát.
