Szíria területi épségének tiszteletben tartását és a demokratikus utat támogatták a Szocsiban megrendezett békekonferencia résztvevői keddi zárónyilatkozatukban.
A dokumentum, amelybe a Reuters brit hírügynökség betekintést nyert, úgy fogalmaz, hogy egyedül a szíriai nép dönthet jövőbeli politikai rendszeréről.
A zárónyilatkozat szerint a résztvevőknek sikerült megállapodniuk olyan „alapvető elvekben”, amelyek elengedhetetlenek a 2011-ben polgárháborúba sodródott Szíria megmentéséhez. Ezzel összefüggésben a dokumentum megjegyzi: a „demokratikus utat” támogatják azzal, hogy a szíriaiaknak választásokon kell dönteniük saját jövőjükről.
Az irat említést tesz a szíriai hadsereg megőrzéséről is. Kiemeli, hogy a hadsereg szerepe Szíria határainak védelme, a külföldi fenyegetések elhárítása és a terrorizmus elleni harc. A biztonsági szolgálatokkal kapcsolatban szintén azon az állásponton van, hogy fenn kell őket tartani azzal, hogy csak a törvény adta kereteken belül működhetnek.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy felekezeti vagy etnikai hovatartozástól függetlenül minden szíriai egyenlő jogokkal bír.
A zárónyilatkozat nem tett említést az Oroszország szövetségesének számító Bassár el-Aszad szíriai elnök sorsáról.
Az Oroszország által rendezett szíriai nemzeti párbeszéd kongresszusa a Fekete-tenger partján fekvő üdülővárosban abban a reményben ült össze, hogy párbeszéd indulhat az ország új alaptörvényének megalkotásáról.
A szíriai kongresszus résztvevői szerint sikerült felállítani egy 150 fős alkotmányozó bizottságot, amelynek feladata, hogy javaslatokat vitasson meg az ország jelenlegi alaptörvényének módosításához.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megerősítette: megállapodás született a testület létrehozásáról. Mint mondta, az alkotmányozó bizottság tagjai egy részét a kongresszus résztvevőinek soraiból fogják megválasztani, de olyan ellenzéki csoportok képviselői is részt vesznek majd munkájában, amelyek – különböző okok miatt – nem tudtak megjelenni Szocsiban.
Az orosz tárcavezető arról biztosította a nyugati államokat, hogy felesleges kételkedniük vagy bizonytalankodniuk a kongresszus létjogosultságával kapcsolatban. Úgy fogalmazott, hogy a Szíria-konferencia csak erősíti a genfi béketárgyalások és a világszervezet szerepét. Hozzátette: a szóban forgó bizottság munkáját Genfben végzi majd. Egyben felkérte a Szocsiban jelen lévő Staffan de Misturát, az ENSZ szíriai különmegbízottját, hogy működjön együtt a testülettel. Lavrov hangsúlyozta, hogy Moszkva, Teherán és Ankara is támogatni fogja őt ebben.
Lavrov szerint nem kell tragédiának tekinteni azt, hogy „két vagy három” ellenzéki csoportosulás nem jelent meg Szocsiban. „Természetesen senki sem várta, hogy sikerül kivétel nélkül itt összehívni a szíriaiak különböző csoportjainak képviselőit – a kormányhűeket, a semlegeseket és az ellenzékieket” – mondta a miniszter.
Lavrov beszédét közbekiabálásokkal zavarták meg egyes ellenzéki delegáltak, akik azzal vádolták Moszkvát, hogy légicsapásokkal civileket gyilkol Szíriában. Az incidenst az orosz állami televízióban is közvetítették. A felvételeken két biztonsági őr megközelített egy férfit a hallgatóság soraiban, jelezve számára, hogy foglaljon helyet. Más küldöttek Oroszországot biztosították támogatásukról hangoskodva. Lavrov arra kérte az egybegyűlteket, hagyják végigmondani beszédét.
A Reuters brit hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó küldöttek arról számoltak be, hogy a szervezőknek el kellett halasztaniuk a plenáris ülést, mivel heves civakodásba torkollott annak a kérdésnek az eldöntése, ki elnököljön a tanácskozáson.
A szíriai rezsimet katonai erővel támogató Oroszország által rendezett konferenciára árnyékot vetett az is, hogy a Törökországból érkezett egyik szíriai ellenzéki küldöttség, amelynek soraiban a fegyveres milíciák tagjai is képviseltették magukat, megtagadta, hogy elhagyja a szocsi nemzetközi repülőteret, és azzal fenyegetett, hogy visszautazik, ha a szíriai kormány sérelmesnek mondott lobogóját és jelképeit el nem távolítják a konferencia helyszínéről.
Az Egyesült Államok, Franciaország, és Nagy-Britannia képviselői a számukra küldött meghívó ellenére távol maradtak, mert szerintük a damaszkuszi rezsim nem volt hajlandó komolyan részt venni a genfi béketárgyalásokon.
A szíriai ellenzék nagy része és a kurdok is bojkottálják a szocsi konferenciát, bár a szervezők adatai szerint az eseményre 1511 küldött érkezett állítólag a szíriai társadalom különböző csoportjainak a képviseletében.
A szíriai konfliktus rendezéséről két tárgyalási folyamat is zajlik párhuzamosan: az egyik Genfben az ENSZ égisze alatt, a másik pedig Oroszország, Törökország és Irán vezetésével. Ez utóbbit nyugati megfigyelők bizalmatlanul szemlélik.
