Bár nem veri nagydobra a magyar kormány, továbbra is kitartóan nyomul a ghánai piacon. Legutóbb január 15-én járt az afrikai országban egy titokzatos üzleti delegáció, a három magyar üzletemberből álló küldöttség Ghána üzleti központjában, Kumasiban tárgyalt. Az erről szóló hír egy közepesen népszerű helyi hírportálon, a Modern Ghanán jelent meg. Bár a delegációt Szabó András accrai magyar nagykövet vezette, a látogatásról az MTI, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a nagykövetség Facebook-oldala sem tett említést.
Mindezek ellenére a magyar külügy számára fontos találkozó történt. A Modern Ghana beszámolója szerint Kumasi polgármestere fogadta a delegációt, s a hangsúly a befektetéseken volt. „Assibey Antwi városvezető köszöntőbeszédében elmondta, nagyra értékeli, hogy a magyar fél ígéretéhez híven fölkészült a városfejlesztési programok elindítására a helyi tanáccsal” – írta a hírportál.
Kumasi polgármestere arról is beszélt, hogy számtalan területen van lehetősége a magyar cégeknek. Itt az útfejlesztés, a szállodák és más ingatlanok építését említette. Szabó András nagykövet pedig a találkozón elmondta, létrejött a Ghána–Magyarország Üzleti Tanács, és a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat élénkítő szervezet a Kumasiban tervezett városfejlesztési programoknak is keretet adhat.
A hírt olvasva lapunk a külügyminisztériumhoz fordult, de kérdéseinkre nem kaptunk választ. Szerettük volna megtudni, hogy a cikkben említett három magyar üzletember személyében kik képviselték a hazai gazdasági szférát, valamint érdeklődtünk az üzleti tanács összetételéről is.
A szervezet ugyanis szokatlan gyorsasággal összeállt, tavaly decemberben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ellátogatott a nyugat-afrikai országba, akkor még a tanács csak szándék szintjén vetődött fel.
Megkerestük a Ghánában működő magáncég, a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ (HTCC) helyi irodáját is, ők viszont közölték, a találkozón nem vettek részt.
Entz Boldizsár Péter, Ghána magyarországi tiszteletbeli konzulja lapunknak elmondta, Kumasiban átfogó városfejlesztési program indul, amire több országból is pályáznak gazdasági társaságok. „Önkormányzati lakások tervezése és kivitelezése, közműfejlesztés és a szennyvíztisztítás területén lehetnek versenyképesek magyar cégek” – tette hozzá. Elmondta, a polgármesterrel történt találkozót hosszabb előkészítési folyamat előzte meg, és a megbeszélés pozitív kicsengésű lett.
„A szándék mindkét fél részéről komoly, de ezek csak az első lépések” – mondta Entz Boldizsár Péter, hozzátéve, hogy a szennyvíztisztítás területén már kapott megbízást magyar cég. Ugyanakkor a tiszteletbeli konzul nem árulta el, a januári találkozón mely magyar üzletemberek vettek részt.
A kormány 2016. április 1-én, az azóta elhalt „déli nyitás” politikájának szellemében nyitotta újra nagykövetségét Ghána fővárosában, Accrában. Szijjártó Péter kiemelt figyelmet szentel a gyorsan fejlődő afrikai országnak, ám a diplomáciai erőfeszítések egyelőre kevés eredményt értek el. A 2015-ben Ghánában nyitott kereskedőház szerződését például 2016-ban már nem hosszabbították meg.
