Továbbra is a Közel-Kelet a terrorizmus melegágya

A legsúlyosabban érintett húsz ország között még mindig nincs EU-tag.

Ruzsbaczky Zoltán
2018. 01. 22. 18:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szíria, Nigéria és Irak után Afganisztánban folytatódott a hétvégén az idei súlyos kimenetelű terrortámadások sora. A Kabulban található Hotel Intercontinental ellen szombat este fegyveresek indítottak támadást, a hadsereg pedig csak vasárnap tudta visszafoglalni az épületet. A merényletben 6 civil vesztette életét, a felelősséget a tálibok vállalták.

Abból, hogy januárban ez már az ötödik-hatodik véres merénylet, jól látszik, mennyire más a terrorveszély szintje a közel-keleti térségben, mint Európában. A Jane’s Terrorism and Insurgency Centre (JTIC) éves összesítésében tavaly 22 486-szor támadtak szélsőségesek szerte a világban, és noha a 2010-es évek egyik legégetőbb problémájának a nyugati világban a terrorizmust tartják, a föld húsz leginkább sújtott állama közül egyetlenegy sem az Európai Unió tagja. Hozzá kell tenni, a JTIC tágan kezeli a terrorcselekmények fogalmát: minden olyan támadást idesorol, amelyet politikai vagy vallási alapon nem állami szereplők követnek el, így ezek közé írja például a két szakadár kelet-ukrajnai tartomány (Donyeck, Luhanszk) által indított katonai támadásokat is. A 22 486 incidens nagyjából harmadát olyanok teszik ki, amelyekben terrorszervezetek vagy lázadók egy területet akartak elfoglalni.

Ennek ellenére a számok és az arányok beszédesek. Szíriában tavaly 8440 esetet regisztráltak, ezek összesen 3641 polgári áldozatot követeltek, így a polgárháború sújtotta ország nem meglepő módon a világ legveszélyesebbje. Utána a már említett Ukrajna következik 3735 esettel, a harmadik és a negyedik legsúlyosabban érintett állam pedig Irak és Jemen 2164 és 1326 incidenssel. Afganisztánban tavaly 661 esetet regisztráltak. Összehasonlításul: a leginkább fenyegetett EU-tagállam, az Egyesült Királyság mindössze a huszonharmadik helyet foglalja el, tavaly 100 kisebb-nagyobb támadást regisztráltak, amelyekben civil 38-an haltak meg. Magyarország nem szerepel a listán.

Hogy jó hírrel zárjuk: bár 2017-ben a terroristák cselekményei miatt 18 475 civil halt meg, ami súlyos helyzetet feltételez, még így is harmadával alacsonyabb ez a szám, mint egy évvel korábban. Sőt: az ártatlan áldozatok 2014 óta évről évre kevesebben vannak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.