Mindezzel éles kontrasztban elkerülte a legkínosabb kérdést, azt az utat választva, amit Bill Clinton is járt 1999-es beszédében, amikor az alkotmányos elmozdítási eljárás (impeachment) folyt ellene a Lewinsky-ügyben. A Trump ellen, a 2016-os választásba történt állítólagos orosz beavatkozás ügyében folyó vizsgálatról nem szólt az elnök. Oroszországot is csak egyetlenegyszer, Kínával együtt „riválisként” említette, amikor arról beszélt, hogy az Egyesült Államok világszerte milyen érdekeire, gazdaságára és értékeire leselkedő fenyegetésekkel szembesül.
Szó szerint nem nekik célozva, de Trump újfent leszögezte, hogy modernizálni és újjá kell építeni az ország nukleáris arzenálját, hogy „bármely más nemzet vagy valaki más agresszióját” el tudják rettenteni. Észak-Koreát emelte ki a fenyegetések közül, üzenetét azzal alátámasztva, hogy a meghívott vendégek között egy nemrégiben az ázsiai remeteállamból elszökött férfi, Dzsí Szongho is helyet kapott, akit a kongresszus tapssal fogadott. Szintúgy jelen voltak annak a fiatalembernek a szülei, aki észak-koreai fogvatartása után hazatérve halt meg. Iránnal kapcsolatban felszólította a kongresszust, hogy orvosolja az iszlám köztársasággal kötött „szörnyűséges” atomalku „alapvető hibáit”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!