Trump vs. Bannon: a demokraták dörzsölhetik a tenyerüket

Vitájuk hasznos lehet az orosz befolyás vizsgálata során. Bannon feltehetően nem áll bosszút.

Véget ért az egykor megbonthatatlannak látszó szövetség Steve Bannon, az alternatív jobboldal stratégája és Donald Trump amerikai elnök között. Azt követően pattant ki a botrány még szerdán az Egyesült Államokban, hogy napvilágot látott egy részlet Michael Wolff megjelenés előtt álló, Tűz és düh: Trump Fehér Háza belülről című könyvéből. Ebben Bannon úgy fogalmaz, Trump nem számított arra, hogy megnyeri a 2016 novemberében tartott elnökválasztást, csupán amiatt volt elnökjelölt, mert az szerinte sokat használ üzleti ügyeinek és „feltáratlan lehetőségeket rejt magában”. Bannon megemlítette azt is, Ivanka Trump elnök szeretne lenni. A könyvben az áll,

Bannon szerint „árulással ér fel” az, hogy Trump veje, Jared Kushner és legidősebb fia, ifjabb Donald Trump oroszokkal folytatott találkozókat a választási kampány idején.

Ezt követően az amerikai elnök egyik ügyvédje perrel fenyegette meg az egykori főtanácsadót, mert Bannon szerinte rágalmazta Trumpot és családját, emellett megszegte titoktartási kötelezettségét, amelyet a kampány során vállalt. Trump közleményt adott ki, ebben így fogalmazott: Bannon „nemcsak az állását, hanem az eszét is elveszítette”, amikor leváltotta. – Steve Bannonnak semmi köze hozzám vagy az elnökségemhez – jelentette ki.

Azt gondolhatnánk, Trumpnak van félnivalója Bannon és az általa irányított, befolyásos Breitbart News esetleges bosszúhadjáratától. Ám a Trump-párti, Bannonhoz kötődő, Nagy Amerika Szövetség nevű lobbiszervezet – amely olyan jelölteket támogat az időközi választásokon a fősodorbeli konzervatívokkal szemben, akik hűek lehetnek az elnökhöz – közölte, annak ellenére támogatják Trump programját, hogy Bannon esetleg már nem ért egyet azzal. A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders is arról beszélt, a választói bázis Trump mellett áll, nem Bannont követi.

Valóban így is lett: az alternatív jobboldal több platformján is becsmérlő cikkek és kommentek jelentek meg csütörtökön Bannonról,

akiben mind a bázis, mind a mozgalom vezetői csalódtak.

A stratégáról Trump azt mondta, nagyon ritkán beszéltek négyszemközt a Fehér Házban, Huckabee Sanders pedig kijelentette, december első felében beszéltek a felek utoljára. Egyre inkább úgy fest, hogy Bannon többet képzelt magáról, mint a valóság, a szenzációhajhász könyvek szerzője – és a botrányra rekordgyorsasággal reagáló baloldali-liberális médiaelit – pedig ezt használhatta ki. Michael Wolffról a Trump-pártisággal semmiképpen sem vádolható Washington Post is megírta, könyveit fenntartásokkal kell kezelni, így abban sem lehetünk teljesen biztosak, Bannon vajon valóban elmondta-e, amit a szerző neki tulajdonít. Ő maga nem tiltakozott, csupán annyit mondott szerda esti rádióműsorában egy betelefonálónak, hogy „az Egyesült Államok elnöke nagy ember, és én támogatom őt minden megnyilvánulásomban, legyen az vidéki beszéd, írásom a Breitbarton vagy szereplésem a rádióban”.

Trump magyar származású egykori biztonságpolitikai tanácsadója, Gorka Sebestyén is a könyv szerzőjét támadta, amikor az ügyről kérdezte a Fox News. Állítása szerint a kötet eddig ismert részletei tele vannak pontatlanságokkal és hazugságokkal.

Hiába a figyelmeztetések, Bannon szavaira rápörgött a baloldali-liberális elit

az Egyesült Államokban, mivel azokat tökéletesen fel lehet használni a Trumpék ellen folyó, állítólagos orosz befolyásolással kapcsolatos nyomozás során. Nemcsak azt, hogy Bannon is árulással felérő tettnek nevezte a Kushner és ifjabb Trump oroszokkal való találkozásait, hanem azt is, hogy szerinte a vizsgálatot vezető Robert Mueller különleges ügyész a fián keresztül fogja sarokba szorítani az elnököt.

– Ifjabb Donald Trump a gyenge láncszem, aki össze fog roppanni a nyomás alatt

– lehet kiolvasni Bannon szavaiból. E tekintetben egyébként szintén szerdai fejlemény, hogy Paul Manafort, Trump korábbi kampánymenedzsere hatásköri túllépés miatt pert indított Robert Mueller ellen. A Mueller vezette vizsgálóbizottság eddigi egyetlen komoly tette az volt, hogy vádat emelt Manafort ellen, igaz, sok évvel korábbi, ukrán politikusoknak nyújtott lobbitevékenysége miatt – a Trump-kampányt pár hónapig vezető Manafort szerint ennek vizsgálatára nem volt mandátuma Muelleréknek. Szintén jól jöhet az orosz vizsgálat szempontjából Trump ellenzékének, hogy ha elfajul a jogi eljárás az elnök és Bannon, valamint Trump és az időközben szintén perrel megfenyegetett Wolff (és annak kiadója) között, akkor akár megeshet az is, hogy eskü alatt kell beszélnie az Egyesült Államok elnökének. Trump az orosz vizsgálat során igyekezett elkerülni, hogy vallomást tegyen, így taktikai szempontból rosszul döntött, amikor perrel kezdett fenyegetőzni, ráadásul

a fentiek elősegítik, hogy az orosz ügy továbbra is napirenden maradjon, ami a novemberi félidős választások során a demokraták malmára hajthatja a vizet.

Nem segít Trump megítélésén az sem, hogy próbál lezárni minden frontot. Szerdán rendeletileg feloszlatta a 2016-os elnökválasztáson történt esetleges csalásokat vizsgáló törvényhozási bizottságot. – Az adófizetők pénzén folytatott, véget nem érő jogi csatározások helyett Donald J. Trump elnök ma rendeletet írt alá a bizottság feloszlatásáról és felkérte a belbiztonsági minisztériumot, hogy a kezdeti megállapítások áttekintésével határozza meg a további eljárást – áll az ezzel kapcsolatos közleményben. Csütörtökön pedig Sarah Huckabee Sanders jelentette be, hogy jövő héttől sem a látogatók, sem az ott dolgozók nem vihetik be saját mobiltelefonjaikat a Fehér Ház nyugati, az ovális irodát is magába foglaló épületszárnyába. Az elnök korábban többször beszélt arról, mennyire idegesítik a szivárogtatások.