Emelkedő élelmiszerárak, hatalmas IMF-hitel, rengeteg munkanélküli fiatal – nem túlzás azt állítani, hogy a napok óta tömegtüntetések színhelyéül szolgáló Tunéziában minden megvan ahhoz, hogy az elégedetlenek ezreit sikerüljön utcára szólítani. Merthogy a magyar turisták körében is kedvelt nyaralóhelynek számító észak-afrikai ország, ahol hét évvel ezelőtt az arab tavasznak elnevezett forradalmi hullám elindult, most ismét tömegdemonstrációk színhelye. Vasárnap a rendőrség egyes híradások szerint már könnygázzal oszlatta az elégedetlen tüntetőket. Hétfőig mintegy 800 embert vettek őrizetbe a tiltakozó megmozdulásokon elkövetett rongálás, fosztogatás, gyújtópalackok és kövek dobálása miatt – ebből is látszik, hogy a demonstrációk hajlamosak erőszakos fordulatot venni.
Mégis, mi vezetett odáig, hogy ismét egymást csépelik a rendőrök és a tüntetők abban az országban, amely az arab tavasz, a demokratikus átmenet szinte egyetlen sikeres példájának számított? Az észak-afrikai ország lakóit az ág is húzza. Az utóbbi évek terrortámadásai miatt ugyanis a külföldi turisták is elmaradoztak, komoly pofont adva ezzel az ország gazdaságában igen jelentős szerepet játszó idegenforgalomnak. Közben a gazdaság évről évre nehezebb helyzetben van, magas az infláció, az emberek vásárlóereje negyedével csökkent, az államadósság pedig 40 milliárd dinárra, vagyis nagyjából 4000 milliárd forintra emelkedett. Ráadásul az országnak 2,9 milliárd dolláros hitelt nyújtó Nemzetközi Valutaalap (IMF) is kikényszeríti a strukturális reformokat. A közszférában dolgozók elbocsátása, az élelmiszer drágulása és az adóemelés viszont már végképp sok volt a tunéziaiaknak. A tüntetéseknek a fiatalok meghatározó szereplői, ami nem is csoda, hiszen körükben 35 százalékos a munkanélküliség.
A kormány igyekszik menteni a helyzetet – bejelentettek például egy 28,5 millió dolláros keretű segélytervet, amivel állítólag nagyjából 120 ezer szegény tunéziai életét könnyítenék meg. Szakértők szerint az azonban nem világos, hogy miből akarják finanszírozni a programot. Az viszont jól látszik, hogy bár az országban az emberi jogi problémák nem szűntek meg teljesen – 2015 novembere óta szükségállapot van érvényben, az Amnesty International tavalyi jelentésében beszámol róla, hogy még mindig jelen van a börtönökben a kínzás, de van példa önkényes letartóztatásokra és fogva tartásra is – a tiltakozásoknak alapvetően gazdasági okai vannak. Hasonlóan, mint ahogy korábban Egyiptomban, legutóbb pedig Iránban is.
A magyar külügy az országot a „fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek” kategóriába helyezi, a tüntetések miatt pedig még az átlagosnál is több körültekintést kér a magyar látogatóktól. A turistáktól azt kérik, regisztrálják magukat konzuli védelemre, tanúsítsanak fokozott elővigyázatosságot, kerüljék el a tömegrendezvényeket. Sötétedés után vidéken lehetőleg ne közlekedjenek, ne hagyják el szálláshelyüket, illetve sötétedés előtt térjenek oda vissza.
