Washington több fronton is fél a kínai kémkedéstől

A CIA igazgatója szerint a társadalom több szférájába is beépültek. A Huawei kiszorításában szövetségesre lelt az amerikai állam az ipari szereplőkben.

Kínai származású bevándorlók nem csak az Egyesült Államokban, de Európában is amerikai titkok után kémkednek – egyebek mellett erről beszélt a BBC-nek adott interjúban Mike Pompeo, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének igazgatója. A CIA vezetője szerint a kínai hírszerzés egyre nagyobb erőforrásokat fordít az Egyesült Államokat célzó tevékenységre, mára az amerikai társadalom egyre több szegmensében kezdett el hálózatokat kiépíteni. – Ezek az emberek ott vannak az iskoláinkban, az egészségügyi rendszerükben és az amerikai vállalati szférában is – mondta Pompeo. A CIA vezetője szerint jobb munkát kell végezniük a kínai törekvések visszaszorítására, ami – a kémfőnök szerint – a kibertámadásokban is egyre aktívabban képet ölt. – Nagyon jól képzett, tehetséges kínaiak foglalkoznak a kibertámadásokkal, ami az elmúlt időszakban rengeteget fejlődött – tette hozzá Pompeo.

A kínai hírszerzés sikereiről árulkodik, hogy még magába a CIA-ba is beépültek. Január elején tartóztatták le Jerry Chun Shing Lee korábbi amerikai hírszerzőtisztet, aki a gyanú szerint a CIA Kínában működő kémhálózatát buktatta le. 2010 után körülbelül két tucat, az Egyesült Államoknak dolgozó informátort öltek meg vagy börtönöztek be, miután a kínai elhárításnak Lee segítségével sikerült őket azonosítani.

A CIA-t a 20. század hidegháborúja óta nem érte ekkora veszteség, Kína ráadásul nem csak a titkosszolgálati játszmák terén jelent nemzetbiztonsági kockázatot az Egyesült Államok számára. Washingtoni képviselők sikerrel verik vissza a kínai infokommunikációs cég, a Huawei arra irányuló törekvését, hogy részt vegyen az új generációs internethálózat, az 5G technológia kiépítésében úttörő szerepet vállalhassanak. Bár az 5G hálózatot nemzetbiztonsági okokból féltik az amerikai politikusok a kínai technológiától, az ügynek vélhetően a gazdasági vetülete fontosabb. A tervek szerint az 5G hálózatát idén elsőként kiépítő amerikai cég, az AT&T a Huawei hálózat-kompatibilis mobiltelefonját, a Magyarországon is beszerezhető Mate 10 Prót árusította volna az amerikai piacon, ezáltal a kínai cég az infrastruktúra sztenderdjeit is befolyásolhatta volna. Két republikánus képviselő azonban egy jogszabály segítségével kiszorította a Huaweit a piacról egy másik kínai mobilgyártó céggel, a ZTE-vel együtt. A kínai csúcsmobilok persze így is kaphatóak lesznek, az AT&T azonban elállt a közvetlen értékesítésüktől.

Az Axious amerikai hírportál birtokába került dokumentumok szerint azonban Washington nem áll meg a kínai mobilok piaci visszaszorításánál, az 5G hálózatok kiépítését részben állami feladatként képzelik el. Az 1950-es években lezajlott, nemzeti útinfrastruktúra beruházáshoz hasonló internethálózat-kiépítés persze súlyosan piactorzító hatású lehet, amiért a kongresszusban és a gazdasági szférában is többen felemelték a hangjukat.

A politikai motiváció mögött bizonyára amerikai infokommunikációs cégek lobbitevékenysége is meghúzódik, a Huaweijel szembeni bizalmatlanságnak ráadásul egy korábbi fiaskó alapot adhat. 2003-ban az amerikai Cisco Systems azzal vádolta meg kínai riválisát, hogy információt lopott el tőle. Az ügyben vizsgálat indult, s a Huawei azóta sem tudta helyreállítani megítélését az amerikai közvéleményben. A kínai cég ugyanakkor hangsúlyozza: a Huawei Technologies-zal szemben se az amerikai kormányzati szervek, se amerikai vállalatok vagy magánszemélyek soha nem tudtak semmilyen bizonyítékot felmutatni. A Huawei Technologies kommunikációs osztálya arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy a korábban említett, 2003-as Cisco ügy peren kívüli egyezséggel lezárult, miután egyik fél sem tudta az álláspontját kellő mértékben alátámasztani. – Cégünkkel szembeni bizalmatlanságnak nincs semmilyen alapja – hangsúlyozza a Huawei Technologies.