A floridai iskolai mészárlás után újra felmerült, hogy a kongresszus szigorítson a fegyvertartási szabályokon. De úgy tűnik, annak ellenére nem sietik el a döntést, hogy ez már a negyedik ilyen eset volt az évben. Ennek elsődleges oka, hogy az amerikai közvélemény jelentősen megnehezíti a törvénymódosítást.
Az amerikai állampolgárok nagy részének még mindig az a véleménye, hogy a lőfegyver az egyik legfőbb eszköz, amivel megvédhetik magukat támadás esetén, ez pedig igenis fontos a biztonságukhoz. A helyzet viszont az, hogy az elmúlt évek során jóval több olyan eset történt az Egyesült Államokban, amikor értelmetlen öldöklésre használták a könnyen beszerezhető pisztolyokat, mint amikor valaki megvédte magát.
A fegyvertartással kapcsolatos vitákon főként a demokraták érvelnek azzal, hogy az emberek 90 százaléka igenis támogatná, hogy szigorúbban ellenőrizzék azt a személyt, aki lőfegyvert akar vásárolni. Ez az elnagyolt arány azonban nem egészen reprezentálja a valóságot az amerikaik fegyverpolitikával kapcsolatos nézeteire vonatkozólag. Ezért a republikánusoknak – akik rendszeresen ellene szavaznak a fenti felvetésnek – semmi okuk változtatni az általuk eddig hangoztatott érveken. Egy 2017-es részletes felmérés alapján, amelynek során
háromszor is megkérdezték a választópolgárokat a fegyvertartásról, a republikánusok álláspontját 1 százalékkal többen támogatták, mint a demokratákét.
A közvélemény-kutatások vonalán továbbhaladva, a Pew Research Center tengerentúli statisztikáit is érdemes megvizsgálni. A különböző témákból, mint az abortusz, az azonos neműek házassága, vagy a fegyvertartás, az utóbbinál találni a legszélsőségesebb véleményeket a tengerentúliak körében. Ezen belül is a republikánus szavazók 79 százaléka, illetve a demokrata tábor 20 százaléka támogatta a fegyvertartás jogát a limitált fegyverhozzáféréssel szemben.
Ezek az eredmények pedig a tavalyelőtti választásokon is igencsak meglátszódtak,
Donald Trump győzelménél is jelentős szerepe volt a kérdésnek, sőt: alig néhány téma előzte meg a fontossági sorrendben.
Beszédes a statisztika is, miszerint az amerikai elnök Vermont államot kivéve minden olyan háztartásból szerzett szavazatokat, ahol tartottak fegyvert.
Az amerikai szavazóknak – a Gallup tavalyi felmérése alapján is – különösen fontos, sőt az egyik legfontosabb szempont, hogy az általuk választott jelölt ugyanazokat a nézeteket vallja a fegyvertartást illetően. Azoknak, akik már eleve rendelkeznek valamilyen lőfegyverrel, a 30 százaléka érzi úgy, hogy csak olyan politikusra tudnának szavazni, aki ugyanúgy vélekedik a fegyvertartásról mint ők. Míg azok, akik nem tartanak fegyvert, csupán 20 százalékban voksoltak erre a lehetőségre.
Tehát, még
ha a republikánusok közül néhányan hajlanának is arra, hogy szigorítsanak a fegyverkezésen, olyan hatalmas a nyomás rajtuk a szavazóik részéről, hogy nem valószínű, hogy hangot adnának e gondolatnak a közeljövőben.
Annak ellenére sem, hogy a fegyvertartás szabályozására minden egyes tömegtámadás után nő az igény, hiszen amint eltelik egy kis idő a tragédia után, a számok szépen lassan visszaállnak a kiindulópontra. A választópolgárok részéről érződő nyomás mellett a másik fontos tényező a fegyverlobbi, amely már évek óta sakkban tartja Amerikát, így hiába is volt demokrata elnök, a szabályokon nem szigorítottak. A lobbi ereje ugyanis erősebb mindenféle politikai pártállásnál, így ha esetleg a fenti közvélemény-kutatások az évek múlásával más számokat is mutatnának, nem valószínű, hogy bármilyen jelentős változás is történik majd az ügyben.
