Beszédes a statisztika is, miszerint az amerikai elnök Vermont államot kivéve minden olyan háztartásból szerzett szavazatokat, ahol tartottak fegyvert.
Az amerikai szavazóknak – a Gallup tavalyi felmérése alapján is – különösen fontos, sőt az egyik legfontosabb szempont, hogy az általuk választott jelölt ugyanazokat a nézeteket vallja a fegyvertartást illetően. Azoknak, akik már eleve rendelkeznek valamilyen lőfegyverrel, a 30 százaléka érzi úgy, hogy csak olyan politikusra tudnának szavazni, aki ugyanúgy vélekedik a fegyvertartásról mint ők. Míg azok, akik nem tartanak fegyvert, csupán 20 százalékban voksoltak erre a lehetőségre.
Tehát, még
ha a republikánusok közül néhányan hajlanának is arra, hogy szigorítsanak a fegyverkezésen, olyan hatalmas a nyomás rajtuk a szavazóik részéről, hogy nem valószínű, hogy hangot adnának e gondolatnak a közeljövőben.
Annak ellenére sem, hogy a fegyvertartás szabályozására minden egyes tömegtámadás után nő az igény, hiszen amint eltelik egy kis idő a tragédia után, a számok szépen lassan visszaállnak a kiindulópontra. A választópolgárok részéről érződő nyomás mellett a másik fontos tényező a fegyverlobbi, amely már évek óta sakkban tartja Amerikát, így hiába is volt demokrata elnök, a szabályokon nem szigorítottak. A lobbi ereje ugyanis erősebb mindenféle politikai pártállásnál, így ha esetleg a fenti közvélemény-kutatások az évek múlásával más számokat is mutatnának, nem valószínű, hogy bármilyen jelentős változás is történik majd az ügyben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!