Négy héten át tartó sztrájkot hirdetett az Egyetemi és Főiskolai Szakszervezet (UCU) az Egyesült Királyságban. A felsőoktatásban tanítókat tömörítő egyesület tagjai a nyugdíjpénztárak átalakítását kifogásolják. Az eddigi rendszerben megszabott összeget kaptak visszavonulásuk után a tanárok, míg az új szerkezetben az állandó nyugdíjat a tőzsdei mozgásoktól tennék függővé. Az UCU számításai szerint ez átlagban tízezer font (több mint 3,5 millió forint) veszteséget jelentene oktatónként évente.
A tervezett változás a nyugdíjpénztár folyamatos veszteségeit hivatott kárpótolni. Ezeket azonban mind az UCU, mind a lapunk által megkérdezett egyetemi oktatók szerint túlbecsülték. A veszteségek csökkentése beleillik abba – a már Margaret Thatcher kormányzása óta dívó – irányvonalba, ami az állami intézményeket próbálja piaci módszerekkel nyereségessé tenni. Ebbe olyan korábbi intézkedések is beletartoznak, hogy minél több professzort határozott idejű szerződéssel próbálnak alkalmazni. Például egy Manchesterben tanító franciaprofesszor lapunknak elmondta, ismer olyanokat, akik már nyolc éve tanítanak folyamatosan megújított, időszakos kontraktusokkal. Ennek az állami szektorban egyre gyakrabban alkalmazott módszernek egyik velejárója, hogy nagyban megkönnyíti az alkalmazottak elbocsátását. Olyan szakok is vannak, ahol az oktatás legnagyobb részét doktoranduszhallgatók (PhD) végzik, így minimalizálva a munkáltató kötelezettségeit az alkalmazottak felé. Az elmúlt években több egyetem is megpróbált lefaragni költségeiből. A Manchesteri Egyetem 2017-ben 171 oktatót bocsátott el, amire a tanárok szakszervezete kétnapos sztrájkkal válaszolt.
A diákok országszerte megértően viszonyultak a tanárok lépéséhez. Természetesen a kilencezer fontos (több mint hárommillió forint) éves tandíj mellett többen felháborodtak azon, hogy a 12 hetes félév harmadában nem is lesz tanítás. Több mint harminc egyetemen a diákok aláírásgyűjtésbe kezdtek, mellyel a tandíj egy részének visszatérítését követelik. Az íveket eddig több mint 70 ezren szignózták. Számos egyetem azonban már most visszautasította a kérést, arra hivatkozva, hogy a diákok az egész tanévért fizetnek, így az intézménynek nem áll módjában kompenzálni egyes órák elmaradásáért.
A sztrájkok négy hét alatt 14 tanítási napot érintenek, ez alatt az idő alatt a tanárok nemcsak az órákat nem tartják meg, de még a diákok leveleire sem válaszolnak. Az UCU azt ígérte, amennyiben a tárgyalások nem folytatódnak a tervezett változásokról, a tanítás megtagadása folytatódhat. Egy manchesteri filozófiaprofesszor szerint az egész helyzet nagyon bizonytalan. – Több mint húsz éve tanítok, láttam már hasonlót. Akár holnap is vége lehet az egésznek, de akár folytatódhat is – magyarázta.
Az Egyetemi és Főiskolai Szakszervezet a sztrájk közeledtével egyre keményebb lépésekkel fenyeget. Ígéretük szerint, ha a párbeszéd nem folytatódik, a nyári vizsgaidőszak is veszélybe kerülhet, ami legkeményebben azokat sújtaná, akik idén végeznek az egyetemen.
