Öngyilkosságot követett el csütörtökön Fidel Castro Díaz-Balart, a kubai forradalom atyjának legidősebb fia – közölte reggel kubai forrásokra hivatkozva az MTI. A 68 éves férfit súlyos depresszióval orvosok sora ápolta először kórházban, majd otthonában.
Amennyire meglepte a halálhír a kubaiakat, annyira megdöbbentek a körülményein is. A Castro-család tagjai ugyanis a nyilvánosságtól elzártan élnek, így senki sem tudott róla, hogy a férfi mentális problémákkal küszködött. María Victoria Barreirónak hívták a feleségét, ám korábbi házasságából három gyermeke is született: Fidel Antonio Castro Smirnov, Mirta María Castro Smirnova és José Raúl Castro Smirnov – írja a BBC.
A 2016. november 25-én elhunyt Fidel Castrónak legalább nyolc gyereke volt. Arcra leginkább a legidősebb fia hasonlított rá, akit emiatt Kubában csak Fidelito (Kicsi Fidel) néven emlegettek.
Fidel Castro Díaz-Balart a Szovjetunióban (álnéven) tanult atomtudós volt, haláláig a Kubai Államtanács tudományos tanácsadójaként és a Kubai Tudományos Akadémia alelnökeként tevékenykedett.
A szigetország nukleáris programját vezette 1980 és 1992 között, egészen addig, amíg fel nem függesztették a Szovjetunió felbomlása miatt.
Az 1949-ben született Fidel Castro Díaz-Balart édesanyja az arisztokrata családból származó Mirta Díaz-Balart volt, akit Fidel Castro még forradalmi harca előtt vett el feleségül. A nő édesapja a forradalom előtti időszak prominens politikusa volt. Fidel Castro 1959-ben döntötte meg az amerikaiak által támogatott Fulgencio Batista diktatúráját – Fidelito édesanyja akkor elhagyta a szigetországot és Floridába költözött, majd elvált a kubai baloldali diktátortól.
Fidelito maga Amerikában töltötte első néhány évét, mielőtt apja profi emberrablókat felbérelve vissza nem tudta vitetni Kubába, kihasználva, hogy a fiú az anyai nagyszüleinél nyaralt Mexikóban.
Részben a fentiek magyarázzák, miért Fidelito anyai ági rokonai voltak a kubai rezsim legharsányabb amerikai kritikusai. Közülük az egyik legismertebb Fidelito unokatestvére, Mario Díaz-Balart, aki a magyar olvasóknak is ismerős lehet. Az amerikai kongresszusi képviselő ugyanis tagja az úgynevezett Magyar–Amerikai Kongresszusi Fórumnak, amelynek három tagjáról és az ő tevékenységükről itt írtunk korábban:
Díaz-Balart egyébként jó kapcsolatot ápol a magyar kormány washingtoni lobbistájával, Connie Mackkel is. Mack lobbicége az amerikai kormánynak jelentéseket kell benyújtson, így derült ki, hogy
magyar adófizetői forintok landolhattak a Fidelito unokatestvérénél,
ugyanis a kizárólag magyar kormánytól bevételeket szerző lobbicég 2015 decemberében és 2016 szeptemberében 2700-2700, összesen 5400 dollárt (1,3 millió forintot) adott Mario Díaz-Balartnak kampányra. Ugyancsak ezen jelentésekből derül ki, hogy a washingtoni lobbista egy évvel ezelőtt, 2017. január 19-én találkozott is Díaz-Balarttal.
Fidelito azonban nem osztotta családja anyai ágának Castro-kritikus véleményét, hanem a kubai forradalom eszméjének lojális követője maradt. Ám az elmúlt években belefáradt abba, hogy folyamatosan apja (rossz) hírnevének árnyékában kell élnie, valamint abba is, hogy félreállították az energiaforrásokkal kapcsolatos döntéshozatali struktúrában.
Fidel Castro Díaz-Balart a megújuló energiaforrásokban hitt, ám ezt figyelmen kívül hagyták, nem lett része az állami politikának.
– Ez minden bizonnyal csalódással töltötte el – jelentette ki a Nebraskai Egyetem Kuba-szakértője, Jonathan Benjamin-Álvarado a Reutersnek. Ő mesélte el azt is, hogy Fidelito segített neki a kilencvenes években, amikor a kubai atomprogramról írt könyvet. 2000-ben egy moszkvai konferencián találkozott vele ismét, ahol négy különböző nyelvet – spanyol, angol, orosz és francia – felváltva használva kommunikált szakértőkkel és újságírókkal.
– Egész életemben tudós voltam – mondta 2013-ban az orosz állami finanszírozású RT hírtelevíziónak adott interjújában Fidel Castro Díaz-Balart. Kifejtette azt is, soha nem akart politizálni. – A Castro család, ahogy semelyik másik família, nem egyetlen test. Különböző nézőpontú, különböző múltú emberek konglomerátuma – idézte a The New York Times az interjút, amelyben Fidelito arról is beszélt, a kubaiaknak hagyni kellene, hogy maguk döntsenek sorsukról.
