Aki ismeri a Karib-térség országait, tudja jól, hogy Trinidad és Tobago több szempontból is kiemelkedik közülük. Ez az ország büszkélkedhet a legstabilabb demokráciával, de a döntően turizmusra, valamint a kőolaj- és földgázkivitelre alapozott gazdaság is viszonylagos jólétet nyújt az itt élőknek. Nem is csoda, hogy a két szigetből, Trinidadból és Tobagóból álló ország az elmúlt időszakban az európai turisták kedvelt célpontja lett, ahogy az sem, hogy lakói a világ számos országába vízum nélkül utazhatnak.
Ám ha a közel-keleti híradásokat nézzük, egyre inkább elbizonytalanodunk, hogy a földi paradicsomot találtuk-e meg, amikor a Venezuela partjaitól 11 kilométerre fekvő, alig Pest megyényi országot fölfedezzük a Karib-tenger és az Atlanti-óceán találkozásánál. Az Iszlám Állam propagandaanyagaiban ugyanis rendre föltűnnek olyan harcosok, akik büszkén vállalják: a karibi szigetországból érkeztek. Ha az összlakossághoz viszonyított dzsihádistakibocsátó országokat vesszük szemügyre, ott találjuk közöttük Trinidad és Tobagót, ami már csak azért is meglepő, mert
a kis ország népessége döntő részt keresztény, és csak 6 százalékuk muszlim, akik maguk is az iszlám mérsékelt irányzatához tartoznak.
A brit Express már a múlt évben fölfigyelt a karibi ország kiugró számaira, és jelezte: a nyugati turisták körében egyre inkább nő a félelem, hogy ők is célpontjaivá válhatnak azoknak a terroristáknak, akik visszatérnek anyaországukba a Közel-Keletről. A Karib-tengeri Közösség (Caricom) bűnüldözéssel foglalkozó regionális szervezete szerint az országból már legalább 130 ember utazott Szíriába, hogy az Iszlám Állam zászlaja alatt harcoljon, ami ugyan önmagában nem nagy szám, de ha figyelembe vesszük, hogy az ország összlakossága 1,3 millió fő, nem nehéz kiszámolni, hogy minden tízezredik ember a terrorkalifátus oldalán harcolt. Ráadásul ezek 2013–2014 közötti adatok, amiket a trinidadi kormány hozott nyilvánosságra.
A legújabb számok már 300-ra teszik azok számát, akik a kalifátus oldalán vettek részt a harcokban.