Aki ismeri a Karib-térség országait, tudja jól, hogy Trinidad és Tobago több szempontból is kiemelkedik közülük. Ez az ország büszkélkedhet a legstabilabb demokráciával, de a döntően turizmusra, valamint a kőolaj- és földgázkivitelre alapozott gazdaság is viszonylagos jólétet nyújt az itt élőknek. Nem is csoda, hogy a két szigetből, Trinidadból és Tobagóból álló ország az elmúlt időszakban az európai turisták kedvelt célpontja lett, ahogy az sem, hogy lakói a világ számos országába vízum nélkül utazhatnak.
Ám ha a közel-keleti híradásokat nézzük, egyre inkább elbizonytalanodunk, hogy a földi paradicsomot találtuk-e meg, amikor a Venezuela partjaitól 11 kilométerre fekvő, alig Pest megyényi országot fölfedezzük a Karib-tenger és az Atlanti-óceán találkozásánál. Az Iszlám Állam propagandaanyagaiban ugyanis rendre föltűnnek olyan harcosok, akik büszkén vállalják: a karibi szigetországból érkeztek. Ha az összlakossághoz viszonyított dzsihádistakibocsátó országokat vesszük szemügyre, ott találjuk közöttük Trinidad és Tobagót, ami már csak azért is meglepő, mert
a kis ország népessége döntő részt keresztény, és csak 6 százalékuk muszlim, akik maguk is az iszlám mérsékelt irányzatához tartoznak.
A brit Express már a múlt évben fölfigyelt a karibi ország kiugró számaira, és jelezte: a nyugati turisták körében egyre inkább nő a félelem, hogy ők is célpontjaivá válhatnak azoknak a terroristáknak, akik visszatérnek anyaországukba a Közel-Keletről. A Karib-tengeri Közösség (Caricom) bűnüldözéssel foglalkozó regionális szervezete szerint az országból már legalább 130 ember utazott Szíriába, hogy az Iszlám Állam zászlaja alatt harcoljon, ami ugyan önmagában nem nagy szám, de ha figyelembe vesszük, hogy az ország összlakossága 1,3 millió fő, nem nehéz kiszámolni, hogy minden tízezredik ember a terrorkalifátus oldalán harcolt. Ráadásul ezek 2013–2014 közötti adatok, amiket a trinidadi kormány hozott nyilvánosságra.
A legújabb számok már 300-ra teszik azok számát, akik a kalifátus oldalán vettek részt a harcokban.
Hogyan lesz az Iszlám Államtól 10 ezer kilométerre fekvő kis szigetország a terrorkalifátus egyik fő toborzóhelye? A Guardian most ezt a kérdést vette górcső alá. Mint a brit lap rávilágít: az országban élő muszlimok többsége ugyan mérsékelt, de egy szűk kisebbség számára egyre vonzóbbá vált a szélsőséges iszlám. Ennek gyökerei egészen 1990-ig vezetnek vissza, amikor a Jamaat Al Muslimeen nevű iszlám szélsőséges csoport 114 tagja Yasin Abu Bakr vezetésével megrohamozta a Vörös Házat, vagyis a parlament székhelyét. Túszul ejtették a miniszterelnököt és a törvényhozókat, az ország akkori egyetlen televíziója pedig egyenes adásban közvetítette a kormány hatnapos fogságát. Ugyan a hadsereg végül kiszabadította a túszokat – a puccskísérlet így meghiúsult –, a börtönbüntetésre ítélt Yasin Abu Bakr néhány évvel ezelőtt amnesztiával szabadult a börtönből, majd folytatta prédikációit. A Guardian ellátogatott egy ilyen eseményre, ahol a muszlim vezető amellett érvelt, hogy az európai országoknak nincs semmiféle erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy kritizálják az Iszlám Állam által végrehajtott lefejezéseket, hiszen ők is guillotine-t használtak a francia forradalom idején.
Mégis, az ország főügyésze úgy látja, nincs ok az aggodalomra. Faris Al-Rawi ugyan elismerte, hogy a Közel-Keletre kiutazott dzsihádista harcosok száma magasnak tűnhet, szerinte nem nagyobb a probléma, mint bárhol másutt. A karibi ország kormánya mégsem ül ölbe tett kézzel, szigorúbb kiutazási és pénzügyi szabályokat vezettek be, hogy megnehezítsék a dzsihádisták dolgát.
Az Iszlám Állam összeomlásával ugyanakkor a szigetországot az a veszély fenyegeti, hogy
a kalifátus által kiképzett terroristák visszatérnek az országba, és radikalizálják a fiatal generációkat.
Így ma már egyre több állam figyelmezteti a trinidadi kormányt: sürgősen cselekednie kell. Donald Trump amerikai elnök már hivatalba lépése után arra kérte az ország miniszterelnökét, Keith Rowley-t, hogy vitassák meg a terrorizmus által okozott veszélyeket. Nemrég pedig az Egyesült Királyság hívta föl a figyelmet egy lehetséges terrortámadás veszélyére az országban. Habár a karibi államban még nem történt ilyen merénylet, sokan inkább abban reménykednek, hogy a trinidadi dzsihádisták már holtan fekszenek a közel-keleti csatamezőkön.
