Egymásnak esett a holokauszt miatt Tel-Aviv és Varsó

Lengyelország büntetné a „lengyel haláltábor” kifejezést, Izrael szerint ezzel relativizálják a történelmet.

Ruzsbaczky Zoltán
2018. 02. 01. 19:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Lengyelország arcon köpte Izraelt”, „Az új törvény nem más, mint holokauszttagadás” – Cipi Livni egykori izraeli külügyminiszter, valamint Joáv Galant építésügyi miniszter kijelentései példázzák talán legjobban azt, hogy a közel-keleti ország milyen komolyan megorrolt Lengyelországra, miután visegrádi partnerünk felsőháza is megszavazta azt a jogszabályt, amely büntethetővé teszi a „lengyel haláltábor” kifejezés használatát. Az új előírásokkal a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosítják, így az IPN ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak majd azok ellen, akik „nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva” Lengyelországot, illetve a lengyel nemzetet a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy „kirívóan csökkentik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét”.

De mi ennek az egésznek az alapja, és miért okozott a jogszabály ekkora felháborodást Izraelben? A konzervatív lengyel kormány már évek óta próbálja hangsúlyozni, hogy bár Lengyelország területén zajlott, a lengyelországi holokauszt nem a helyiek „akciója” volt. Teszi mindezt annak tudatában, hogy az országot 1939. szeptember 1-jén a náci Németország, majd kicsivel később a Szovjetunió is megtámadta, a legitim lengyel kormány emigrációba vonult, és gyakorlatilag semmi hatása nem volt a szülőföldön történt eseményekre. Az új törvénnyel hangsúlyozzák, hogy nem a lengyelek, hanem a megszálló nácik felelősek a holokausztért. „Nem hagyjuk tovább, hogy Lengyelországot inzultálják” – jelentette ki a szavazás apropóján Patryk Jaki igazságügyi miniszterhelyettes.

Izraeli oldalról viszont ezt a nézetet a történelem relativizálásának tartják, mivel úgy gondolják, lengyel kollaboránsok nélkül a náci halálgépezet sem működhetett volna hatékonyan. Hogy mennyire súlyos történelmi eseményekről van szó? Elég megnézni a népességi adatokat: 1939 előtt 3,2 millió zsidó élt Lengyelországban (az akkori lakosság nagyjából 10 százaléka), elsöprő többségük, körülbelül 2,8 millió ember sosem tért haza a táborokból.

Bár izraeli politikusok felháborodottabbnál felháborodottabb nyilatkozatokat tesznek, egy kiszivárgott lengyel jelentés szerint – annak megfelelően, ahogy korábban megállapodtak – a közel-keleti ország véleményét is meghallgatták az új jogszabály előkészítésekor. Ettől persze még nem biztos, hogy az izraeli zsidóság elégedettebb lesz a helyzettel.

Hogy a varsói kormány milyen keményen beleállt a törvény körüli kampányba, jól jelzi, hogy a lengyel közrádió tájékoztató honlapot hozott létre, sokat sejtető, GermanDeathCamps.info címen. Mateusz Morawiecki miniszterelnök meghívta az országban elhelyezett külföldi médiatudósítókat abba a múzeumba, amelyik a zsidókat mentő lengyelekről emlékezik meg.

Az új szabályozás ellen egyébként az Egyesült Államok is felszólalt. Nehéz azonban elképzelni, hogy Washington a szavaknál tovább is menne, Lengyelország stratégiailag kulcsterületen, Oroszországhoz közel fekszik, a NATO-ban pedig az amerikaiak egyik legszorosabb szövetségese.

A szenátuson átment jogszabály most a köztársasági elnök, Andrej Duda asztalára kerül. És noha az államfő korábban már vétózott meg kényes törvényeket, mostani kijelentéseiből úgy tűnik, ezt a jogszabályt végül aláírja majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.