Szerdán percek alatt országos ismertségre tett szert pár dél-szlovákiai falu azáltal, hogy a Sme napilap megírta, üzletemberek hét cégen keresztül pár év alatt 27 millió eurónyi uniós agrártámogatást használták fel helytelenül. Annyira helytelenül, hogy a korponai járáshoz tartozó Szebelléd (Sebechleby) termelőszövetkezetének romos épületei helyén most például virágzó mintagazdaságnak kellene működnie. A támogatás ugyanis épp erre érkezett, a kerítésen tábla is hirdeti az uniós beruházást. A fotók tanúsága szerint gazdálkodás folyik azért a telephelyen, de a milliók és az épületek lepusztultsága éles ellentétben állnak. Hontnémetiben (Hontianske Nemce) sem tudták megfelelően felhasználni az uniós támogatást, itt
egy magántulajdonban álló vadászkastélyt is sikerült renoválni a mezőgazdasági célú forrásból.
Nyitrán hotelek és éttermek újultak meg, Szebelléden autómosó is nyílt. A hét cégben nemcsak a különös pénzfelhasználási módszer hasonló, hanem az is, hogy mindegyik egy kis Nyitra környéki faluba, Babindálba (Babindol) van bejegyezve. Az újság rákérdezett a község polgármesterénél, tudott-e a cégek tevékenységéről. De Durica Péter nem tudott róla, hogy pályáztak a vállalatok. Az viszont érdekes, hogy egy érintett, a neve alapján szőlőtermesztéssel foglalkozó cég vezetőjének családneve megegyezik a polgármesterével. Az ügy a legkisebb koalíciós pártot, a magyar–szlovák Híd – Mostot és a Smert egyaránt érzékenyen érintheti, mert a polgármester a Híd járási elnöke, ráadásul a Smer támogatásával indult a posztért.
A nyertes pályázatokat egy bizonyos Stanislav Grobár írta alá, aki akkor az agrártámogatásokat kifizető szervezet vezetője volt. Tette mindezt mindössze két héttel azelőtt, hogy a vidékfejlesztési miniszter 2016 márciusában visszahívta volna posztjáról. Elképzelhető tehát, hogy a mezőgazdasági tárcánál sejthettek valamit arról, hogy az uniós pénzek nincsenek a legjobb kezekben. Ezt a gyanút megerősítette egy 2017-es számvevőszéki vizsgálat, ami után még rendőrségi feljelentés is született. A gyanús ügynek mindenképpen utánanézne a Robert Fico vezette kabinet, ám jelenleg azon megy a vita, az igazságügyi vagy a belügyi tárca vezesse-e a vizsgálatot.
Érdekes, hogy míg a botrányról a szlovák közrádió is beszámolt, az ottani magyar nyelvű honlapok nem figyeltek fel a témára. A hidas körökhöz közel álló Új Szó napilap internetes címlapján csütörtökön arról cikkezett, négy szlovákiai magyar falu van még, ahol nincs normális internet. Az MKP és a magyar kormány szoros szövetségét kritikus távolságból szemlélő Bumm.sk pedig a Bethlen Gábor Alap kedvezményezettjeiről szóló cikksorozatának legújabb fejezetét ajánlotta olvasóinak. A nagy Híd-ellenes MKP-kiadvány, a Hírek.sk eközben azon elmélkedett, mekkora az esélye, hogy Bugár Béla indul az államfői posztért.
A korrupció elleni küzdelem Szlovákiában is hosszú harc, és akadnak is – egyelőre a babindáli ügytől független – áldozatai. Mint például Stefan Duc, Tokaj-Hegyalja szlovák részén gazdálkodó borász, akinek nem sikerült bizonyítania a támogatás helyes felhasználását, így börtönbüntetést kapott. Igaz, ő meg egy állami tisztviselőt buktatott le videofelvételével. Ezen az volt látható, amint épp csúszópénzt fogad el tőle a tisztviselő. A Smer-kormányt lépten-nyomon korrupcióval támadja az ellenzék, az emberek mégsem vonulnak utcára. Utoljára ilyen megmozdulás tavaly augusztusban volt, a tüntetők akkor a belügyminiszter lemondását követelték.
Sajtóhírek szerint Robert Kalinák összejátszott és falazott az egyik leggazdagabb oligarchával, Ladislav Bastrnákkal, mégpedig kéz kezet mos alapon. Vagyis úgy, hogy a belügyminiszter nem vizsgáltatta ki Bastrnák több millió eurós adóhatósági ügyeit, mivel a befektető az általa épített lakópark egy lakását átadta használatra a miniszternek, ráadásul Kalinák még részesedést is szerezhetett a projektben. Csütörtökön azonban beismeréssel felérő fordulat történt az ügyben, Bastrnák – élve a Szlovákiában használatos tevékeny megbánás jogi intézményével – kétmillió eurót fizetett vissza az államnak.
