„Lehetőleg kerüljünk el egy újabb Mindszenty-ügyet” – sajtóhírek szerint Ferenc pápa erre utasította paptársait egy bonyolódó diplomáciai üggyel kapcsolatban. Vatikáni delegációk ugyanis az elmúlt hetekben egyre sűrűbben vették keletre az irányt, elemzők szerint azzal a céllal, hogy fordulópontot érjenek el a Szentszék és a Kínai Népköztársaság fagyos kapcsolatában. A pápa azonban kénytelen volt visszafogni a Kínában nyüzsgő küldötteit, igyekezetüket ugyanis az egyházon belül nem mindenki nézi jó szemmel.
Az ügyet az Asianews.it katolikus hírportál tárta fel. Decemberben arról számoltak be, hogy a Vatikán delegációja Pekingben az egyház kantoni püspökével, Peter Csuanggal (Zhuang) találkozott. A 88 éves papot arra próbálták rábeszélni, vonuljon nyugdíjba és adja a helyét a Peking támogatását élvező örökösének. Ugyanerre kértek egy másik, fucsien tartományi püspököt is. A rendezetlen háttérrel küldetést teljesítő papok régi konfliktusforrások. Peter Csuangot például a Vatikán nevezte ki püspöknek, a Kínai Népköztársaság katolikus egyházi szervezete, a Kínai Katolikusok Hazafias Szövetsége (CPCA) azonban csak papi minőségében ismerte el őt. Szemben az általuk támogatott Huang Pingcsanggal (Bingzhang), aki katolikus papi beosztása mellett a Kínai Népi Gyűlés képviselője is.
A pekingi találkozó nem sikerült jól. A beszámolók szerint Peter Csuang elsírta magát a kérés hallatán, majd a hongkongi nyugállományú bíboros, Joseph Zen január közepén Rómába utazott, hogy az ügy kedvezőtlen fejleményeiről Ferenc pápának beszámoljon.
Az Asianews.it cikke szerint, a katolikus egyház feje a kantoni püspök reakcióját hallva emlékeztette diplomatáit Mindszenty József bíboros esetére. Az esztergomi érseket is a szocialista hatalom távolította el pozíciójából, aminek Mindszenty hősiesen ellenállt.
Bár a Vatikán cáfolta, hogy bármilyen konfliktusra került volna sor a pápa és diplomatái között, a botrány bizonyára egyik félnek sem hiányzik. Kína 1951-ben szakította meg kapcsolatait az addigra politikailag elszigetelt katolikus egyházzal, miután a Vatikán egy 1949-es dekrétumában közvetlenül is kommunistaellenes tételt fogalmazott meg, amely kiközösítéssel fenyeget mindenkit, aki együttműködik a kommunistákkal. Peking végül kémkedéssel vádolta meg a katolikus egyház Kínában maradt képviselőit. Egy apostoli prefektust életfogytiglani börtönre ítéltek el, míg más papokat több évre bezártak.
A két fél közötti diplomáciai puhatolózás sokáig váratott magára. A nyitás és reform következtében az elmúlt évtizedekben a Vatikán és a kínai katolikus egyház egyre több ügyben konzultál egymással, különösen a főpapok kinevezését illetően. Rossz hír ez Tajvan számára. Az, hogy a Vatikán hajlandó felszentelni két újabb, Pekinghez lojális katolikus püspököt a Kínai Köztársaságban is megkongatta a vészharangokat. A szárazföldi Kínával szemben álló szigetállammal a Vatikánnak, egyedüli európai államként hivatalos diplomáciai kapcsolata van. Tajpej azonban most attól tart, hogy Ferenc pápa teljesíti a kapcsolatok visszaállításához Peking által megszabott egyik feltételt: az „egy Kína” elvet elfogadva, megszakítja Tajvannal a kapcsolatot. Ez a diplomáciai elismerés tekintetében nagy győzelem lenne a szárazföldi Kína számára, amely az elmúlt két évben sikerrel csábított át saját oldalára egy afrikai és egy dél-amerikai államot. A tajpeji kormány ezért bejelentette, a hétvégén delegációt küld a Vatikánba, hogy félelmeikről Ferenc pápával tárgyaljanak. Arról azonban egyelőre nincs hír, hogy a küldötteket a katolikus egyház feje személyesen is fogadja majd.
