Belpolitikai hullámokat vetett Orbán Viktor magyar miniszterelnök látogatása Bécsben – derül ki abból az interjúból, amelyet Sebastian Kurz kancellár adott a Der Standard című lapnak. Az osztrák ellenzék ugyanis azzal támadja a kormányfőt, hogy Orbán volt az első külföldi miniszterelnök, akit fogadott, és ez is mutatja, hogy a néppárti-szabadságpárti kormány az orbáni politikát követi. Csakhogy az alapvetés is hamis, hiszen nem Orbán, hanem Mark Rutte holland miniszterelnök volt az első, aki tiszteletét tette Kurznál Bécsben.
Magyarországon ugyan nagy sikerként értékelték Orbán bécsi látogatását, de Kurz az interjúban arról beszélt, témánként más-más a helyzet. Abban például nagyon egyetért Orbánnal, hogy meg kell védeni az EU külső határait, de a Paks 2 atomerőművel kapcsolatban már nagyon mást gondol a magyar és az osztrák kormány. A legnagyobb véleménykülönbség viszont várhatóan az EU következő, 2021-től kezdődő költségvetéséről várható, hiszen Ausztria nettó befizetőként másban érdekelt, mint a nettó haszonélvező Magyarország.
Az idei második fél évben Ausztria lesz az Európai Tanács soros elnöke, és várhatóan azon lesz, hogy minél kisebbre szabja a készülő új, hétéves költségvetést. „Az alternatíva az lenne, hogy mindenki kapjon egyszerűen több pénzt, de ez nem az én utam” – mondta a kancellár, aki szerint ebben a kérdésben komoly véleménykülönbség van Orbán és közte. Azt hangsúlyozta ugyan, hogy a döntés nem az övé, hanem a 28 tagállamé, de ő, Rutte és más nettó befizető államok vezetői azon lesznek, hogy takarékosan bánjanak az adófizetők pénzével.
Kurz megkerülte azt a kérdést, hogy támasztanak-e politikai elvárásokat Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a támogatásokért cserébe, például, hogy menekültügyben legyenek szolidárisak. Csak annyit mondott: „természetesen erről a témáról is beszélnünk kell”. Egy korábbi kérdésre ugyanakkor úgy válaszolt: nagyon sok pénz áramlik a kelet-európai államokba, de ezzel gyakran maguk az érintettek sem elégedettek, megkérdőjelezik, hogy a megfelelő emberekhez megy-e a pénz. Nyugaton viszont arra panaszkodnak, hogy ezek az országok Európa-ellenes politikát folytatnak.
Egy konkrét ügyben, Törökország esetében viszont a kancellár egyértelműen utalt rá, hogy megvonná a támogatásokat: úgy fogalmazott, hogy a tervek szerint a következő években annak ellenére is euró százmilliókat adnának Törökországnak, hogy ott lábbal tiporják az emberi jogokat. „Kellően bátornak kell lenni, hogy ezt megkérdőjelezzük” – fogalmazott Sebastian Kurz.
