Egységre és összefogásra hívta fel az Európai Unió tagországait a nehéz nemzetközi helyzetre való tekintettel Sebastian Kurz osztrák kancellár a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián szombaton elmondott beszédében. Miután az Egyesült Államok egyre inkább visszavonul a világpolitikából, erősödtek a kihívások az Európai Unióval szemben – figyelmeztetett Kurz, rámutatva, hogy Kína tölti be azt a politikai vákuumot, amely Washingtonnak a nemzetközi politikából való visszahúzódása miatt keletkezik.
„A hatalmi központok eltolódnak. Az Egyesült Államok továbbra is erős ország, de visszavonul a nemzetközi politikából, az így keletkező űrt pedig Kína foglalja el” – mondta Kurz. Hangsúlyozta, hogy ezzel változások állnak be a világ geopolitikai helyzetében. „A nagy országok már nem nyelik le a kicsiket. Most a gyorsabb országok nyelik le azokat, amelyek késlekednek” – jelentette ki.
„Mi az Európai Unióban úgy viselkedünk, mint egy öreg házaspár” – folytatta. A Nyugat a Keletre panaszkodik, az Észak pedig a Délre; ahhoz, hogy nemzetközi súlyát visszanyerje, az EU-nak ismét erősnek kell lennie belülről – tette hozzá. Ez szerinte mindenekelőtt a külső határok megerősítését jelenti. Az EU-tagországoknak maguknak kell eldönteniük, hogy kiket fogadnak be – utalt az illegális bevándorlásra, amely szerinte alááshatja a földrész békéjét és jólétét.
Sebastian Kurz ötödik alkalommal vesz részt a biztonságpolitikai konferencián. Újságíróknak nyilatkozva pénteken elmondta, hogy müncheni tartózkodását a 2018. második félévi osztrák EU-elnökség előkészítésére is fel akarja használni – írja az MTI.
Theresa May brit kormányfő ugyanitt arról beszélt, hogy szó sem lehet második népszavazásról a brexitről, a 2016 nyarán született döntést nem lehet megmásítani. „Az Egyesült Királyságban az embereknek erőteljes meggyőződésük, hogy ha egyszer hoztak egy döntést, akkor a kormánynak nem az a dolga, hogy szembeforduljon velük, és közölje, hogy rosszul döntöttek” – fejtette ki. May egyúttal arra szólította fel az uniós tagállamokat, ne engedjék, hogy merev intézményi korlátok az útjába álljanak annak, hogy az EU és az Egyesült Királyság széles körű biztonsági megállapodást kössön a brexit után. A kormányfő figyelmeztetett, hogy „káros következményei lesznek a való világban”, ha ez nem sikerül. Egyúttal leszögezte: London ugyanolyan elkötelezett Európa biztonsága mellett, mint eddig. „Nem szabad most a partnerek közötti versengésnek, a merev intézményi korlátoknak vagy a mélyen rögzült ideológiáknak az együttműködés útjába állniuk és veszélybe sodorniuk állampolgáraink biztonságát” – fogalmazott a brit miniszterelnök.
A 2016 nyarán tartott referendumon a választók szűk többsége, alig 52 százaléka szavazott a kilépésre. Az Egyesült Királyság jelen állás szerint 2019. március végén megszűnik az Európai Unió tagja lenni, akkor is, ha semmilyen megállapodás nem születik a szigetország és az EU jövőbeni viszonyáról.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter a konferencián azt emelte ki, hogy lazítani kellene az Oroszországgal szemben az ukrán válság miatt bevezetett szankciók rendszerén, ha sikerül megállapodni a békefenntartásról Kelet-Ukrajnában. Eddig az egységes európai álláspont az volt, hogy a szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg nem teljesülnek maradéktalanul a válság politikai rendezését célzó minszki megállapodások. Sigmar Gabriel viszont most azt mondta: irreális elvárni a megállapodások százszázalékos teljesítését, mielőtt enyhíteni lehetne a büntető intézkedéseken. Egyúttal az európai–amerikai kapcsolatok megújítása és megerősítése mellett szállt síkra, mondván, Kína befolyása növekszik, és ha az Egyesült Államok és Európa nem fog össze, akkor együtt fognak mindketten lemaradni. A német diplomácia vezetője szerint az Egyesült Államoknak legalább akkora szüksége van Európára, mint viszont, és az egyedi nemzeti érdekek követése önmagában nem lesz elég.
A német külügyminiszter kitért arra, hogy országa sokat tanult az Egyesült Államokhoz fűződő erős kapcsolatából, kiemelte a demokráciát, a többoldalú diplomácia fontosságát, a nemzetközi jogot és a szabadkereskedelem elvét. „Talán ez az oka, hogy mi, németek mostanában néha megrökönyödünk, amikor áttekintünk az Atlanti-óceán túlsó partjára, mert már rá sem ismerünk a mi Amerikánkra” – fogalmazott. Sigmar Gabriel szerint 2018 elején a világ több részén is fennáll a háború „akut veszélye”.
