– Nem félek tőletek, sem a szövetségeseitektől. Bízom Allahban és az ő prófétájában, Mohamedben – többek között ezekkel a mondatokkal lépett a brüsszeli tárgyalóterembe hétfőn Salah Abdeslam, a 2015 novemberi párizsi terrorcselekmények egyetlen életben maradt gyanúsítottja. A marokkói származású, belgiumi születésű francia állampolgárt egyelőre nem a 130 áldozattal és 500 sebesülttel járó dzsihádista merényletsorozat miatt citálták bíróság elé, hanem az azt követő hajtóvadászat egyik összetűzésével kapcsolatban.
Ellenben a belga bíróság elsődlegesen nem terrorizmus vádjával fogta perbe Abdeslamot és vélt tettestársát, a 24 éves Sofian Ayarit, hanem illegális fegyvertartás, valamint hivatalos személy elleni fegyveres fellépés gyanújával. A 28 éves Salah Abdeslam nem engedélyezte, hogy fotó- vagy videofelvétel készüljön róla, és csak annyit mondott: azzal, hogy hallgat, még nem válik bűnözővé. És alighanem igaza van, mert periratában rengeteg információ támasztja alá, hogy központi alakja volt a párizsi tömegmészárlásnak, így tehát minden szavával csak rontana esélyein. Abdeslamot szigorú őrizettel a csütörtökig zajló meghallgatás minden napján átszállítják egy belga határ közelében lévő intézményből a brüsszeli per helyszínére. A hétfői tárgyaláson a terrorista semmilyen, az ügyet jobban megvilágító részletet nem volt hajlandó közölni, ellenben a közvéleményt muszlimok elleni hangulat szításával vádolta, az igazságszolgáltatást pedig felszólította, hogy kizárólag a nyomozati bűnjelek alapján hozza meg döntését.
A hatóságok Abdeslamot Európa legkeresettebb bűnözőjeként 2016 márciusáig nem tudták kézre keríteni, akkor is csak másodjára. Először Brüsszel Forest nevű negyedének egyik lakásában keveredett tűzpárbajba a házkutatásra érkezett terrorelhárítókkal, de onnan még el tudott menekülni. A helyszínen több rendőr megsebesült, egy gyanúsított meghalt. Három napra rá azonban, március 19-én Molenbeekben sikerült elkapni Abdeslamot. A rendkívül intenzív nemzetközi rendőri akció az Abdeslam és testvére, Brahim körül épült terrorista hálózatot gyors cselekvésre ösztönözte, és tulajdonképpen a dzsihádisták pánikreakciója volt a március 22-én a Zaventem repülőtéren és a Maalbeek metróállomáson elkövetett robbantás. A két helyszínen 32-en vesztették életüket, 340-en megsebesültek (közöttük két magyar állampolgár is volt). A párizsi és brüsszeli terrortámadás közötti kapcsolat tehát már régen köztudott, a brüsszeli áldozatok hozzátartozóinak pertársaságát egy ügyvéd is képviseli Brüsszelben.
A párizsi terroristát bár Belgium kiadta Franciaországnak, és bár Párizsban – több mint két évvel a terrorcselekmény után, a brüsszeli eljárással szinte párhuzamosan – elkezdődött az ügy bírósági tárgyalása, a francia fővárosban elsőként a dzsihádistáknak albérletet nyújtó Jawad Bendaud és két tettestársának közreműködését vizsgálják. A 130 ember életének kioltásáért közvetlenül felelős kilenc terrorista közül már egy sincs életben, heten az akció estéjén, ketten egy öt napal későbbi kommandós akcióban haltak meg Párizstól északra fekvő Saint Denis-ben. Abdeslam egyébként letartóztatása után már beszélt a párizsi merényletről, és akkor elismerte, hogy a támadások logisztikáját vállalta, vagyis autókat és hotelszobákat bérelt. „Ezt mind a testvérem, Brahim kérésére tettem” – állította a támadásokban meghalt bátyjára utalva.
