– Nem félek tőletek, sem a szövetségeseitektől. Bízom Allahban és az ő prófétájában, Mohamedben – többek között ezekkel a mondatokkal lépett a brüsszeli tárgyalóterembe hétfőn Salah Abdeslam, a 2015 novemberi párizsi terrorcselekmények egyetlen életben maradt gyanúsítottja. A marokkói származású, belgiumi születésű francia állampolgárt egyelőre nem a 130 áldozattal és 500 sebesülttel járó dzsihádista merényletsorozat miatt citálták bíróság elé, hanem az azt követő hajtóvadászat egyik összetűzésével kapcsolatban.
Ellenben a belga bíróság elsődlegesen nem terrorizmus vádjával fogta perbe Abdeslamot és vélt tettestársát, a 24 éves Sofian Ayarit, hanem illegális fegyvertartás, valamint hivatalos személy elleni fegyveres fellépés gyanújával. A 28 éves Salah Abdeslam nem engedélyezte, hogy fotó- vagy videofelvétel készüljön róla, és csak annyit mondott: azzal, hogy hallgat, még nem válik bűnözővé. És alighanem igaza van, mert periratában rengeteg információ támasztja alá, hogy központi alakja volt a párizsi tömegmészárlásnak, így tehát minden szavával csak rontana esélyein. Abdeslamot szigorú őrizettel a csütörtökig zajló meghallgatás minden napján átszállítják egy belga határ közelében lévő intézményből a brüsszeli per helyszínére. A hétfői tárgyaláson a terrorista semmilyen, az ügyet jobban megvilágító részletet nem volt hajlandó közölni, ellenben a közvéleményt muszlimok elleni hangulat szításával vádolta, az igazságszolgáltatást pedig felszólította, hogy kizárólag a nyomozati bűnjelek alapján hozza meg döntését.
A hatóságok Abdeslamot Európa legkeresettebb bűnözőjeként 2016 márciusáig nem tudták kézre keríteni, akkor is csak másodjára. Először Brüsszel Forest nevű negyedének egyik lakásában keveredett tűzpárbajba a házkutatásra érkezett terrorelhárítókkal, de onnan még el tudott menekülni. A helyszínen több rendőr megsebesült, egy gyanúsított meghalt. Három napra rá azonban, március 19-én Molenbeekben sikerült elkapni Abdeslamot. A rendkívül intenzív nemzetközi rendőri akció az Abdeslam és testvére, Brahim körül épült terrorista hálózatot gyors cselekvésre ösztönözte, és tulajdonképpen a dzsihádisták pánikreakciója volt a március 22-én a Zaventem repülőtéren és a Maalbeek metróállomáson elkövetett robbantás. A két helyszínen 32-en vesztették életüket, 340-en megsebesültek (közöttük két magyar állampolgár is volt). A párizsi és brüsszeli terrortámadás közötti kapcsolat tehát már régen köztudott, a brüsszeli áldozatok hozzátartozóinak pertársaságát egy ügyvéd is képviseli Brüsszelben.