Először kerülhet szembe valódi szankciókkal politikai hirdetések miatt a Facebook, miután az amerikai Seattle városának választási hatósága bírsággal fenyegette meg a helyi kampányfinanszírozási szabályok megsértése miatt. Wayne Barnett, a Seattle-i Etikai és Választási Bizottság igazgatója a Reuters tudósítása szerint bejelentette: a közösségi oldalnak nyilvánosságra kell hoznia, kik fizették a tavalyi helyi választás során közzétett hirdetéseket, vagy reklámonként akár 5000 dolláros (1,2 millió forintos) bírságot kell fizetnie.
Az online politikai hirdetések szabályozatlanságára maga a Facebook hívta fel a figyelmet, amikor tavaly beszámolt róla, hogy feltehetően orosz személyek hamis profilokkal százezer dollár értékben vásároltak hirdetéseket, amivel a 2016-os amerikai elnökválasztást próbálták befolyásolni. Moszkva ezt tagadja, de kétségtelen, hogy a Facebook-hirdetésekhez lényegében csak egy hitelkártya szükséges, illetve némi tudás, és máris nagyon célzottan lehet eljuttatni akár hamis híreket is a befolyásolni kívánt célcsoportnak.
A szövetségi törvények jelenleg nem kényszerítik az online hirdetési felületeket – a Facebook mellett főleg a Google-t és a Youtube-ot üzemeltető Alphabet Inc.-t – arra, hogy ténylegesen azonosítsa a hirdetőket. A seattle-i szabályozás viszont megköveteli az átláthatóságot, és ez a jelek szerint valódi nyomást gyakorol a Facebookra: Will Castleberry, a cég alelnöke azt nyilatkozta, nagy támogatói az átláthatóságnak, és már meg is küldtek bizonyos adatokat a választási bizottságnak.
Wayne Barnett szerint azonban a közösségi hálózatot működtető cég a közelében sincs a helyi jogszabály által megkövetelt nyilvánosságnak: részleges számokat közöltek a költségekről, de nem adták le a hirdetések másolatát, és azt sem árulták el, pontosan kikre célozták azokat. Egy 1977-es, vagyis az internet elterjedése előtt született rendelet szerint ugyanis a seattle-i médiacégeknek nyilvánosságra kell hozniuk a reklámot fizetők nevét, az árat, illetve „a nyújtott szolgáltatás pontos jellegét és terjedelmét”.
Ez utóbbi fordulatot sokáig nem tudták alkalmazni a technológiai cégekre, de egy helyi újság, a The Stranger decemberben, az orosz beavatkozásról szóló vita nyomán cikket közölt a problémáról, mire a választási bizottság leveleket küldött a Facebooknak és a Google-nek, kérve az adatszolgáltatást. A Google egyelőre időt kért, ezért az az ügy függőben van, a Facebook esetében viszont Barnett azt nyilatkozta, hogy elegendő időt hagytak a cégnek a törvény betartására.
A cégek megpróbálkozhatnának a jogi úttal, és bíróság előtt bizonyíthatnák, hogy az 1977-es, az Egyesült Államokban egyedülállónak számító helyi jogszabály nem vonatkozik rájuk. Szakértők szerint viszont az orosz befolyásolásról szóló vizsgálat és hisztéria miatt ez olyan negatív színben tüntetné fel őket – mint akik ellenségei az átláthatóságnak –, hogy valószínűleg nem próbálják meg a jogi utat, inkább csak az időt húzzák. Hiszen ha Seattle-ben nyilvánosságra hozzák a hirdetők nevét, előbb-utóbb mindenütt ezt kell tenniük.
