Újabb pofon az ukrajnai kisebbségeknek: alkotmányellenes a nyelvtörvény

A 2012-es jogszabályról szerdán döntött a kijevi alkotmánybíróság.

Az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait kiszélesítő, 2012-ben életbe lépett nyelvtörvényt – tette közzé döntését a testület. Az MTI tudósítása szerint az alkotmánybíróság indoklása úgy szól, hogy a jogszabály azért alkotmányellenes, mert a házszabály megsértésével fogadta el a törvényhozás. A testület a jogszabály tartalmát nem vizsgálta.

A döntés nyomán a nyelvtörvény hatályát veszti – mutatott rá a sztrana.ua hírportál, hozzátéve, hogy így mostantól nincs jogszabály Ukrajnában, amely szabályozná a nyelvhasználatot.

A Kárpátinfó.net kárpátaljai hírportál cikke ukrán forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a kijevi alkotmánybíróság évek óta halogatta a határozat elfogadását e tárgyban, parlamenti képviselők egy csoportja még 2014-ben kérte a nyelvtörvény hatályon kívül helyezését.

A 2012-ben elfogadott nyelvtörvény a még a Szovjetunióban, 1989-ben elfogadott jogszabályt váltotta fel. A törvény tizennyolc ukrajnai nyelvet regionális vagy kisebbségi nyelvvé nyilvánított, köztük a magyart. Ez azt jelentette, hogy azoknak a közigazgatási egységeknek – megyéknek, járásoknak, települési önkormányzatoknak – a területén, ahol egy vagy több kisebbségi nyelv anyanyelvi beszélőinek az aránya elérte a tíz százalékot, az ukrán mellett a kisebbségi nyelvet is használhatták a hivatalokban és az önkormányzatoknál.

A Kárpátinfó.net áttekintése szerint a 2012-ben megszavazott nyelvtörvény eltörlésére már négy évvel ezelőtt is kísérletet tett a hatalom. Amikor 2014. február 22-én Viktor Janukovics államfő elmenekült Ukrajnából, az új parlamenti többség másnap, február 23-án Vjacseszlav Kirilenko képviselő előterjesztésére jogszabályt fogadott el a Janukovics-rezsim alatt elfogadott jogszabály eltörléséről.

Az államfői posztot és a házelnöki tisztséget akkor egy személyben ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov azonban az országban kialakult válsághelyzetet mérlegelve öt nappal később úgy döntött, hogy nem írja alá a 2012-es nyelvtörvényt hatályon kívül helyező dokumentumot. Az állami nyelvpolitika alapjairól 2012-ben meghozott törvény ezért maradhatott máig hatályban.

Az Ukrajnában jelentős létszámú orosz kisebbség nyelvhasználatát is biztosító jogszabály eltörlésének kísérlete az egyik ürügye lett az ukrajnai krízisnek.

Az ukrán parlamenthez eddig három törvénytervezetet nyújtottak be, amely újraszabályozná a nyelvhasználatot az országban – írta az MTI. Az Aposztrof ukrán hírportál szerint mindhárom előterjesztés az ukrán mint államnyelv szerepét erősítené, vagyis a javaslatok bármelyikének elfogadása visszalépést jelentene a kisebbségi nyelvek eddig engedélyezett használata terén.

Kárpátaljai magyar szervezetek és intézmények többször jelezték aggályaikat az eddig beterjesztett törvénytervezetekkel kapcsolatban. Tavaly több mint 64 ezer kárpátaljai lakos tiltakozott aláírásával a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen. Március 17-én a magyar társadalmi szervezetek vezetői és a történelmi egyházak képviselői hivatalosan átadták Hennagyij Moszkalnak, Kárpátalja megye kormányzójának az aláírásokat tartalmazó íveket Ungváron.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője az átadást követően a újságírók előtt hangsúlyozta, hogy az aláírásgyűjtő íveket a kárpátaljai felnőtt magyar lakosság tagjainak többsége aláírta, ami szavai szerint egyértelmű kifejezése az magyar kisebbség véleményének. Örvendetesnek nevezte azt, hogy Kárpátalja kormányzója is arra az álláspontra helyezkedett akkor, hogy ezek a törvénytervezetek nem időszerűek, ellentmondanak Ukrajna hatályos alkotmányának és nemzetközi kötelezettségvállalásainak.