Henry Kissingerrel együtt megadatott neki, hogy ne csak akadémiai emberként, de elnöki tanácsadóként direkt módon is befolyásolja az amerikai külpolitikát a hidegháború csúcsán. Kissingerrel ellentétben azonban Zbigniew Brzezinski kérlelhetetlen ellenfélként viselkedett a Szovjetunióval szemben, és a legcsekélyebb kompromisszumot, kiegyezést sem támogatta Moszkvával. A német és a szovjet rezsim totalitárius voltának egyik legnagyobb szakértőjeként érdekes módon a kelet-európai rendszerváltások idején a térség semlegességét kívánta a nyugati orientáció helyett. Zbigniew Brzezinski szellemi hidat képezett a térség és a nyugati világ között.
Lengyel diplomatacsaládban nőtt fel, és apja révén már gyermekként megtapasztalta, hogy milyen az élet két totális diktatúrában, a náci Németországban és a Szovjetunióban. Majd Kanadába ment, végül amerikai állampolgár lett; ebből a háttérből táplálkozott szellemileg egész életében, és ez befolyásolta a stratégiai gondolkodását – mondta a Magyar Nemzetnek Balázs Péter. Az első magyar uniós biztos, a Bajnai-kormány külügyminisztere szerint mivel Brzeziski már a 30-as évektől kezdve rendelkezett személyes tapasztalatokkal a térségből, mindenképpen érdemes odafigyelni arra, amit a kelet-közép-európai régióról mond. – Van egy német geopolitikai kifejezés a régiónkra, a „Zwischenraum”, ami azt jelzi, hogy a térség a történelme során valójában ide-oda csapódott a keleti és nyugati nagyhatalmak között, hol egyik, hol másik perifériája volt.
Brzezinski mindig nagy stratégiákban gondolkodott, ezért vélte úgy, hogy ennek az állapotnak úgy lehetne véget vetni, ha az itteni államok semlegesek lennének, ám ez az ő korának erőviszonyaira vonatkozott – mondta Balázs Péter. Szerinte mivel Donald Trump elnökségével, a brexittel és az egyre agresszívabbá váló orosz külpolitikával kapcsolatban kijelenthetjük, hogy egy világpolitikai erőátrendeződés korában élünk, ma különösen érdekes lenne tudni, vajon Brzezinski mit gondolna a mai helyzetről. – Ő sokat foglalkozott a totális rezsimek kiépülésével is. Azzal, hogy hogyan kerül egy államban a média, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, a gazdaság egyetlen, túlhatalommal rendelkező párt uralma alá. Ez pedig hátborzongató párhuzamot mutat sajnos a jelenlegi magyarországi helyzettel – fogalmazott.
– Azt szokták mondani, hogy Henry Kissinger egy antikommunista stratéga volt, Zbigniew Brzezinski pedig egy stratégiai gondolkodású antikommunista. Kicsit szentségtörő lesz, amit mondok, de szerintem az mindenképpen összeköti őket, hogy a kelet-európai rendszerváltások után nem ismerték fel, hogy mekkora szerepe lesz a nemzetközi politikában a nem állami tényezőknek, mindketten ragaszkodtak a saját, nagyon erősen államközpontú szemléletükhöz – mondta a Magyar Nemzetnek Gyarmati István. Az International Center for Democratic Transition elnöke Zbigniew Brzezinskit elnöki tanácsadóként tartja a legnagyobb hatásúnak, „az már a saját balszerencséje volt, hogy egy olyan elnök mellett dolgozott, aki éppen a külpolitikában teljesített a legrosszabbul, ez nyilván Brzezinski lehetőségeit is behatárolta”.
A tudományos munkássága, a gondolatai viszont egyértelműen hatottak George W. Bush két elnöki ciklusára, sőt Bill Clintonra és Barack Obamára is, ez pedig a legbefolyásosabb gondolkodók sorába emelte Gyarmati István szerint. A biztonságpolitikai szakértő ezzel együtt is úgy látja, hogy Brzezinski „nem ismerte fel, hogy egypólusú világrend sohasem létezett, mégis mindig ennek a létrehozásán munkálkodott”.
