A Szkripal-ügyben egyre élénkebb a szócsata

Az uniós tagállamok vezetői már az EU-csúcs előtt sorra nyilatkoznak a Szkripal-ügyről.

Oroszország „meggondolatlan és arcátlan” támadást intézett az Egyesült Királyság ellen Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya angliai megmérgezésével – idézte az MTI a brit miniszterelnöknek az európai uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozója előtt tett kijelentését.

Rövid nyilatkozatában Theresa May arról számolt be, hogy a munkavacsorán fel fogja vetni a kérdést kollégáinak, közeli szövetségesekként és barátokként ugyanis hasonló kihívásokkal néznek szembe az európai országok.

„Világos, hogy az orosz fenyegetés nem ismer határokat” – hangoztatta.

Hozzátette, a történtek „az Európa és közeli szomszédai, például a nyugat-balkáni és a közel-keleti államok elleni orosz agresszió mintájába illeszkednek”. May végezetül leszögezte: országa az uniós kilépés után is feltétel nélkül elkötelezett lesz Európa biztonsága mellett.

Hivatalos bejelentés szerint csütörtök este Theresa May háromoldalú egyeztetést fog tartani Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel, amelynek során többek között az angliai mérgezést is megvitatják. Az uniós vezetők a munkavacsorán közös nyilatkozatot fogadnak majd el a Szkripal-üggyel és a legfrissebb törökországi fejleményekkel kapcsolatban is.

Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő aláhúzta: az egység a legerősebb politikai jelzés, amit küldhet az EU.

Előzőleg sértőnek és visszataszítónak minősítette Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Boris Johnson brit külügyminiszter állásfoglalását, miszerint párhuzam vonható az Oroszországban idén nyáron megtartandó labdarúgó-világbajnokság és a náci Németországban 1936-ban rendezett olimpia között.

„Ez visszataszító bejelentés, amely nem méltó egyetlen ország külügyminiszteréhez sem. Nyilvánvalóan sértő és megengedhetetlen” – mondta Peszkov újságírók kérdéseire telefonkonferencián válaszolva.

A londoni alsóház külügyi bizottságának szerdai meghallgatásán a Munkáspárt egyik képviselője úgy fogalmazott, hogy Putyin „ugyanúgy az országimázs javítására” kívánja felhasználni a nyári világbajnokságot, ahogy „Hitler használta az 1936-os berlini olimpiát”. Johnson a bizottsági tag felvetésére azt válaszolta, hogy „egyértelműen helyénvaló az összehasonlítás 1936-tal”.

Az orosz elnöki szóvivő kijelentette: a Kreml az európai országok elemi politikai logikájára és bölcsességére számít abban az esetben, ha Theresa May arra biztatná őket az EU-csúcson, hogy tegyenek lépéseket Oroszország ellen. Kifogásolta, hogy London nem kíván együttműködni Moszkvával az incidens felderítésében, és semmilyen tájékoztatást nem ad róla az orosz félnek.

Londoni orosz nagykövet: Nagy-Britannia nem ad információt Oroszországnak a mérgezésről

Oroszország londoni nagykövete szerint a brit kormány az angliai Salisbury városában március elején idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet óta eltelt 18 napban semmiféle hivatalos tájékoztatást nem adott Moszkvának, és mintát sem szolgáltatott Oroszországnak a felhasznált méreganyagból.

Alekszandr Jakovenko, aki a mérgezéses támadás óta először állt nyilvánosság elé, a londoni orosz nagykövetségen tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: mivel Nagy-Britannia nem hajlandó együttműködni Oroszországgal az ügyben, „a brit nyilatkozatoknak sincs semmi értelmük”.

Jakovenko elfogadhatatlannak és teljességgel felelőtlennek nevezte, hogy Boris Johnson brit külügyminiszter előző nap helyénvalónak minősített egy képviselői felvetést, amely párhuzamba állította a náci Németország fővárosában rendezett 1936-os olimpiát a nyári oroszországi labdarúgó-világbajnoksággal.

Oroszország londoni nagykövete csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: Johnson e kijelentése „nem méltó” a brit külügyminiszter hivatalához. Alekszandr Jakovenko hozzátette: sem Boris Johnsonnak, sem másnak nincs joga sértegetni az orosz népet, és a náci Németországhoz hasonlítgatni Oroszországot, amely több mint 25 millió emberélet elvesztése árán mért vereséget a nácizmusra a II. világháborúban.

Azt is kijelentette: Theresa May brit miniszterelnök semmiféle bizonyítékot nem mutatott fel, amikor Oroszország felelősségére hivatkozva elrendelte az orosz diplomaták kiutasítását Londonból.

Jakovenko szerint a brit kormány nem hajlandó mintát szolgáltatni a brit szakértők által Novicsok néven megnevezett idegméreg-hatóanyagból Oroszországnak, és semmilyen hivatalos információt nem adott Moszkvának az ügyről. Ehelyett „hisztérikus oroszellenes médiahadjárat kezdődött” a brit sajtóban, és „bizonyítékok helyett erőteljesen megfogalmazott nyilatkozatokat hallunk a brit miniszterelnöktől” – mondta a londoni orosz nagykövet.

Hozzátette: a brit kijelentéseket nem lehet fenntartások nélkül helytállónak tekinteni, mivel Nagy-Britanniában „gyászos hagyománya van a nemzetközi közösség félrevezetésének”.

A több nyugati országban propagandacsatornának bélyegzett orosz RT televíziónak külön is nyilatkozva, Peszkov arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy brit részről már „pár órával” a Szkripal-incidens felfedezése után Oroszországot vádolták meg, miközben a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) közölte, hogy szakértőinek három hétre lesz szüksége a hatóanyag előzetes vizsgálatához.

A Kreml szóvivője a brit magatartás bírálatát azzal az érveléssel próbálta meg alátámasztani: milyen furcsa lenne, ha az orosz fél személyesen a brit kormányfőt vádolná, ha egy gyalogost Moszkva központjában egy brit gyártmányú Range Rover ütne el.

A Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága, amely a vizsgálatot irányítja, három nappal a Salisburyben március 4-én történt mérgezés után jelentette be, hogy idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérletként kezeli az incidenst. A brit hatóságok szerint a támadás két célpontja Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal volt.

Őket azóta is válságos állapotban kezelik Salisbury kórházában.

London Oroszországot tartja felelősnek a történtekért – Boris Johnson a minap úgy nyilatkozott, hogy „elsöprően nagy valószínűséggel” Vlagyimir Putyin orosz elnök döntött az akcióról –, Moszkva azonban tagadja, hogy köze lenne Szkripal és lánya megmérgezéséhez.

Az eset óta mindkét fél az együttműködési készség hiányával vádolja a másikat. Az incidens után London 23 – a brit hatóságok szerint hírszerzési tevékenységet folytatót – orosz diplomatát kiutasított.

Moszkva nem sokkal később ugyanennyi brit diplomatát szólított fel távozásra, emellett az orosz kormány elrendelte a szentpétervári brit konzulátus bezárását, és leállíttatta Oroszország területén a világ több mint száz országában kulturális és oktatási tevékenységet folytató British Council működését.

A Scotland Yard minapi tájékoztatásából kiderült, hogy Szergej Szkripal brit állampolgárságot kapott, miután egy kémcsere keretében 2010-ben Nagy-Britanniában telepedett le.

A litván elnök orosz diplomaták kiutasítását fontolgatja a Szkripal-ügy miatt, a görög kormányfő óvatosabb

Litvánia orosz diplomaták kiutasítását fontolgatja Szergej Szkripal egykori orosz kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése miatt – közölte Dalia Grybauskaite, a balti ország elnöke az európai uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozója előtt.

Alexisz Ciprasz görög kormányfő ennél jóval visszafogottabban nyilatkozott. „Úgy gondolom, hogy szolidaritásunkat fogjuk kifejezni az Egyesült Királysággal, ugyanakkor ki kell vizsgálnunk a történteket, és rendkívül felelősségteljesen kell eljárnunk az ügyben” – hangsúlyozta.

Leo Varadkar ír kormányfő ismételten teljes támogatásáról biztosítatta az Egyesült Királyságot, a történteket pedig „felháborítónak és elítélendőnek” nevezte.