Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja a hatalomátvétel óta igyekszik betölteni a fontos külügyminisztériumi pozíciókat. A „küldetés” nehézségét jól jelzi, hogy az Afrikáért felelős helyettes államtitkári posztra egy már visszavonult diplomatát jelölnek majd – értesült négy különböző forrásból is a Foreign Policy (FP) szaklap. A kiszemelt nem más, mint egy 68 éves, magyarországi születésű ’56-os menekült, Ifj. Nagy P. Tibor. Kinevezését indokolná közel négy évtizedes külügyi karrierje, amelynek során az Egyesült Államok nagyköveteként szolgált Guineában és Etiópiában, de teljesített külszolgálatot Zambiában, a Seychelle-szigeteken, Togóban és Nigériában is. Azaz jól ismeri az afrikai viszonyokat. Más kérdés, hogy a Fehér Ház azt közölte az FP-vel, hogy egyelőre nincs bejelentenivalójuk, Nagy pedig nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit.
De mit érdemes tudni magyar szempontból a leendő helyettes államtitkárról? Ifj. Nagy P. Tibor több interjúban is mesélt már arról, hogyan hagyta el szülőhazáját: apja a hadseregben szolgált alezredesként Király Béla oldalán az 1956-os forradalom alatt. November 4-e után féltek a szovjet megtorlástól, ezért mostohaanyjával együtt hárman elhagyták az országot. – 1957-ben a bécsi amerikai nagykövetség elfogadta a menedékkérelmünket. Azt sem tudtam, mi az az Amerika, mi az a nagykövetség. Csak azt érzékeltem, hogy nagyon kedvesek velünk, ezért
megfogadtam, ha eljutok az Egyesült Államokba, mindent megteszek majd, hogy diplomatává váljak
– jelentette ki a későbbi nagykövet a Texasi Műszaki Egyetem honlapjának adott tavaly decemberi interjúban. Ebben az intézményben végzett 1972-ben (majd a George Washington Egyetemen szerzett mesterdiplomát), egy évtizeddel ezelőtti visszavonulását követően pedig ide tért vissza, ő lett az egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős kancellárhelyettese – erről a posztról köszönt le az interjú idején.
Egy, az amerikai kongresszusi könyvtár honlapján megtalálható, 2010 szeptemberében készült életútinterjúban Magyarországról is kérdezték. Akkor elmesélte, évente hazajár édesanyjához és két féltestvéréhez. Mint mesélte, a rendszerváltás után annyira optimista volt, hogy ingatlant is vett éMagyarországon, ahová vissza akart vonulni.