A civil aktivisták vagyonnyilatkozati kötelezettségének visszavonására szólította fel Ukrajnát szerdán Johannes Hahn, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért felelős tagja, mondván, a vonatkozó törvényi rendelkezés szembemegy a nemzetközi szervezetek ajánlásaival.
Ukrajnában 2016-ban lépett hatályba a korrupcióellenes küzdelem jegyében az a jogszabály, amelynek értelmében a vagyonbevallásra kötelezett állami és kormányzati tisztségviselőknek, parlamenti képviselőknek és egyéb hivatalnokoknak elektronikusan kell benyújtaniuk a vagyonbevallásukat. Az úgynevezett e-deklaráció bevezetését az Európai Unió szabta feltételül a vízummentesség megadásához, a hatóságok azonban később kiterjesztették az érintettek körét a civil aktivistákra is, akiknek április 1-jéig kell leadniuk a nyilatkozatukat – írja az MTI.
Szerdai közleményében Johannes Hahn hangsúlyozta: Kijevnek vissza kellett volna vonnia a civilekre vonatkozó rendelkezést, ennek elmaradása ellentétes „az ország európai aspirációival” és a nemzetközi partnerek, köztük az EU, a velencei bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ajánlásaival.
Kiemelte, hogy a civil társadalom rendkívül fontos munkát végez, amelyet nem szabad indokolatlan beavatkozással akadályozni. Továbbá rámutatott, a civil szervezetek tagjai nem köztisztviselők, vagyonnyilatkozati kötelezettségük pusztán „elfogadhatatlan és indokolatlan” terheket ró rájuk, ami azoknak kedvez, akik a korrupcióellenes küzdelem aláásásán dolgoznak.
Hahn végezetül elismerte, hogy Ukrajna figyelemre méltó előrehaladást ért el az utóbbi években, de – mint közölte – fontos, hogy ne történjenek visszalépések, és ne sodorják veszélybe az eddigi eredményeket. Az ukrán parlamentnek mielőbb vissza kellene térnie a kérdésre, s mentesítenie kellene a vagyonnyilatkozati kötelezettség alól a civil aktivistákat – emelte ki.
Az Európai Bizottság februárban Magyarországot is beperelte a civiltörvény miatt, amely a külföldről támogatott magyar civil szervezeteket és támogatóikat listázza, amennyiben a támogatás összege meghaladja az adományozónkénti 500 ezer forintot. Az ügyben uniós kötelezettségi eljárás is indult a magyar állam ellen.
Az elfogadás előtt álló Stop, Soros! tervezet pedig ennél komolyabb brüsszeli reakciókat is kiválthat: a törvényjavaslat a Soros György támogatta szervezeteket és aktivistákat listázná, a migráció támogatásával gyanúsított aktivistákat pedig alkotmányellenes módon kitiltaná az ország területéről.
