Bizalmatlansági indítványt nyújt be Fico kormányával szemben két ellenzéki párt

Ezt rendkívüli ülésen fogja tárgyalni a parlament. A szlovák kormányfő reagált.

Igor Matovic, az OLaNO vezetője az indítványt azzal indokolta, hogy a kormányfő, aki szavai szerint „eladta lelkiismeretét a maffiának”, nem hajlandó felelősséget vállalni azért, hogy „Szlovákia visszatérőben van a 90-es évekbe” – áll az MTI összefoglalójában. Matovic a kilencvenes éveket említve Vladimír Meciar kormányának idejére, a maffiára való hivatkozással pedig vélhetően azokra a közlésekre utalt, amelyek a nemrégiben meggyilkolt újságíró, Ján Kuciak írásában szerepeltek, és egyes Szlovákiában megtelepedett olasz vállalkozók állítólagos kormányközeli kapcsolatairól szóltak.

Az indítványra reagálva a szlovák kormányfő azt mondta: az ellenzéki pártok beismerték, mi a céljuk, ami nem kevesebb, mint hogy államcsínyt hajtsanak végre; nem pedig az, hogy az újságíró és a barátnőjének meggyilkolását kivizsgálják. „Az ellenzék csak úgy tekint a tragédiára, mint egy liftre, amely hatalomra emeli” – fogalmazott Robert Fico.

A bizalmatlansági indítványt rendkívüli ülésen fogja tárgyalni a parlament, de az időpontja még nem ismert, majd a beadvány beterjesztésétől számított egy héten belül kell kitűznie a házelnöknek.

A bizalmatlansági indítvány beterjesztését az után jelentették be, hogy szerdán megkezdődött az az egyeztetés, amelyet Andrej Kiska államfő indítványozott az ellenzéki pártokkal az újságíró-gyilkosság után az országban kialakult feszült helyzetre hivatkozva. Kiska kezdeményezését Robert Fico kormányfő a választási eredmények megtagadásának minősítette.

Az SaS és az OLaNO az elmúlt években és az előző Fico-kabinet idején is számos alkalommal tett kísérletet különböző indokokra hivatkozva a kormány egy-egy tagjának menesztésére. Ezek a – parlamenti erőviszonyokból adódóan gyakorlatilag esélytelen – kezdeményezések kivétel nélkül sikertelenül végződtek, és elemzők szerint leginkább a politikai hangulatkeltés ihlette őket. A mostani indítvány bejelentőinek, az SaS frakciójának 19, az OLaNO frakciójának pedig 16 képviselője van a 150 fős pozsonyi parlamentben, a kormánykoalíció 78 képviselői mandátumot tudhat a magáénak.

Az SaS és az OLaNO mostani indítványa számíthat majd a pozsonyi törvényhozás másik két ellenzéki pártja közül az egyiknek, a leginkább populistának jellemzett, 8 képviselővel rendelkező Család Vagyunk (Sme rodina) mozgalomnak a voksaira, amely már egyértelműen jelezte, hogy kormányváltást akar.

Az ugyancsak ellenzéki, önmagát nemzeti kereszténynek meghatározó, hangsúlyosan euroszkeptikus és a NATO-ból való kilépést szorgalmazó Mi Szlovákiánk – Néppárt (LS–NS), amelynek 14 voksa van a parlamentben, eddig nem jelezte az indítvánnyal kapcsolatos szándékait, de megfigyelők szerint nem valószínű, hogy támogatni fogja.

A pozsonyi parlamentben 15 párton kívüli képviselő is helyet foglal, ők korábban nagyrészt ellenzéki pártok padsoraiban ültek, egy részük várhatóan támogatja majd az SaS és az OLaNO indítványát.

Hétfőn Robert Fico a szlovák állam teljes destabilizációjára tett kísérletnek nevezte, ami Ján Kuciak tényfeltáró újságíró és barátnője meggyilkolása után történt. A szlovák miniszterelnök Andrej Kiska vasárnapi beszédére utalva leszögezte: elfogadhatatlan, hogy valaki azt mondja, mindegy, mi volt a gyilkosság indítéka. Kiska ugyanis beszédében azt mondta, hogy bármilyen indítéka volt is a gyilkosságnak, még ha „véletlen indíték” is, az akkor is a „szlovák valóságot” tükrözi. Fico megismételte azt a vasárnapi kijelentését, miszerint a javaslattal az elnök az ellenzék oldalára állt, amely államcsínyt akar, valamint választ követelt arra is, hogy miről beszélt Kiska tavaly szeptemberben New Yorkban Soros Györgynél tett látogatásán, amelyen a szlovák diplomácia képviselői nem vettek részt.

Ján Kuciak meggyilkolásának ügye és annak állítólagos összefüggései az utóbbi napokban az ellenzéki pártok Robert Fico kormányával szemben folytatott politikai küzdelmének központi témájává változtak. A gyilkosságra hivatkozva lemondott Marek Madaric kulturális miniszter, amelyet követően bizonytalanná vált a hármas kormánykoalíción belüli helyzet is. A legkisebb koalíciós párt, a Most-Híd lemondásra szólította fel a belügyminisztert és az országos rendőrfőkapitányt, és cselekvésre kérte a legnagyobb kormánypártot, a Fico vezette Irány-Szociáldemokráciát.