Bizalmatlansági indítványt nyújt be Fico kormányával szemben két ellenzéki párt

Ezt rendkívüli ülésen fogja tárgyalni a parlament. A szlovák kormányfő reagált.

MN
2018. 03. 07. 15:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Igor Matovic, az OLaNO vezetője az indítványt azzal indokolta, hogy a kormányfő, aki szavai szerint „eladta lelkiismeretét a maffiának”, nem hajlandó felelősséget vállalni azért, hogy „Szlovákia visszatérőben van a 90-es évekbe” – áll az MTI összefoglalójában. Matovic a kilencvenes éveket említve Vladimír Meciar kormányának idejére, a maffiára való hivatkozással pedig vélhetően azokra a közlésekre utalt, amelyek a nemrégiben meggyilkolt újságíró, Ján Kuciak írásában szerepeltek, és egyes Szlovákiában megtelepedett olasz vállalkozók állítólagos kormányközeli kapcsolatairól szóltak.

Az indítványra reagálva a szlovák kormányfő azt mondta: az ellenzéki pártok beismerték, mi a céljuk, ami nem kevesebb, mint hogy államcsínyt hajtsanak végre; nem pedig az, hogy az újságíró és a barátnőjének meggyilkolását kivizsgálják. „Az ellenzék csak úgy tekint a tragédiára, mint egy liftre, amely hatalomra emeli” – fogalmazott Robert Fico.

A bizalmatlansági indítványt rendkívüli ülésen fogja tárgyalni a parlament, de az időpontja még nem ismert, majd a beadvány beterjesztésétől számított egy héten belül kell kitűznie a házelnöknek.

A bizalmatlansági indítvány beterjesztését az után jelentették be, hogy szerdán megkezdődött az az egyeztetés, amelyet Andrej Kiska államfő indítványozott az ellenzéki pártokkal az újságíró-gyilkosság után az országban kialakult feszült helyzetre hivatkozva. Kiska kezdeményezését Robert Fico kormányfő a választási eredmények megtagadásának minősítette.

Az SaS és az OLaNO az elmúlt években és az előző Fico-kabinet idején is számos alkalommal tett kísérletet különböző indokokra hivatkozva a kormány egy-egy tagjának menesztésére. Ezek a – parlamenti erőviszonyokból adódóan gyakorlatilag esélytelen – kezdeményezések kivétel nélkül sikertelenül végződtek, és elemzők szerint leginkább a politikai hangulatkeltés ihlette őket. A mostani indítvány bejelentőinek, az SaS frakciójának 19, az OLaNO frakciójának pedig 16 képviselője van a 150 fős pozsonyi parlamentben, a kormánykoalíció 78 képviselői mandátumot tudhat a magáénak.

Az SaS és az OLaNO mostani indítványa számíthat majd a pozsonyi törvényhozás másik két ellenzéki pártja közül az egyiknek, a leginkább populistának jellemzett, 8 képviselővel rendelkező Család Vagyunk (Sme rodina) mozgalomnak a voksaira, amely már egyértelműen jelezte, hogy kormányváltást akar.

Az ugyancsak ellenzéki, önmagát nemzeti kereszténynek meghatározó, hangsúlyosan euroszkeptikus és a NATO-ból való kilépést szorgalmazó Mi Szlovákiánk – Néppárt (LS–NS), amelynek 14 voksa van a parlamentben, eddig nem jelezte az indítvánnyal kapcsolatos szándékait, de megfigyelők szerint nem valószínű, hogy támogatni fogja.

A pozsonyi parlamentben 15 párton kívüli képviselő is helyet foglal, ők korábban nagyrészt ellenzéki pártok padsoraiban ültek, egy részük várhatóan támogatja majd az SaS és az OLaNO indítványát.

Hétfőn Robert Fico a szlovák állam teljes destabilizációjára tett kísérletnek nevezte, ami Ján Kuciak tényfeltáró újságíró és barátnője meggyilkolása után történt. A szlovák miniszterelnök Andrej Kiska vasárnapi beszédére utalva leszögezte: elfogadhatatlan, hogy valaki azt mondja, mindegy, mi volt a gyilkosság indítéka. Kiska ugyanis beszédében azt mondta, hogy bármilyen indítéka volt is a gyilkosságnak, még ha „véletlen indíték” is, az akkor is a „szlovák valóságot” tükrözi. Fico megismételte azt a vasárnapi kijelentését, miszerint a javaslattal az elnök az ellenzék oldalára állt, amely államcsínyt akar, valamint választ követelt arra is, hogy miről beszélt Kiska tavaly szeptemberben New Yorkban Soros Györgynél tett látogatásán, amelyen a szlovák diplomácia képviselői nem vettek részt.

Ján Kuciak meggyilkolásának ügye és annak állítólagos összefüggései az utóbbi napokban az ellenzéki pártok Robert Fico kormányával szemben folytatott politikai küzdelmének központi témájává változtak. A gyilkosságra hivatkozva lemondott Marek Madaric kulturális miniszter, amelyet követően bizonytalanná vált a hármas kormánykoalíción belüli helyzet is. A legkisebb koalíciós párt, a Most-Híd lemondásra szólította fel a belügyminisztert és az országos rendőrfőkapitányt, és cselekvésre kérte a legnagyobb kormánypártot, a Fico vezette Irány-Szociáldemokráciát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.