„Budapest kevésbé steril, de vibrálóbb, mint Bécs”

Macuo Juja hazánkban élő japán fotóssal a migrációról, Budapestről és a Balkánról beszélgettünk.

Földi Bence
2018. 03. 08. 17:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az interneten EseJapan néven ismerik. Mit jelent ez?
– Ahogy a magyarban, nálunk is fordítva használják a neveket, mint a világ túlnyomó részén. A név szójáték, ami erre és a nemzetiségemre reflektál: az angol Japanese (japán) szóból az utolsó három betűt előre raktam, és kész is a név.

– Tokióból származik, mit tanult ott? Miért hagyta végül el a hazáját?
– Elvégeztem a középiskolát, majd az Egyesült Államokban tanultam geológiát. Négy évvel később befejeztem az egyetemet, ezt követően pedig Európába, előbb Bécsbe majd Budapestre költöztem, ahol saját bizniszbe kezdtem.

– Miért nem Japánba ment vissza az amerikai egyetemi évek után?
– Látni akartam a világot. a saját szememmel is látni, amiről a geológia-tankönyvekből tanultam. Ezért két hónapon keresztül jártam Európát, és Budapest tetszett a legjobban, ezért végül ideköltöztem, és itt kezdtem szállásokkal kapcsolatos vállalkozásba.

– Miért a magyar főváros lett a kedvence?
– Az építészete fogott meg.

Sokan hasonlítják Budapestet Bécshez, de az előbbit sokkal jobban kedvelem, mert sokkal élőbb, kevésbé steril. Vibráló város. Bécs túl tiszta, túl tökéletes.

– Ezzel együtt számos közép-európai városban megfordult az elmúlt években. Melyik tetszett még?
– A munkáim miatt egyes helyeken eltöltöttem egy-két hónapot, így volt időm alaposabban megismerni bizonyos városokat. Elsőként Horvátországot jártam be Budapest után, ugyanis néhány évig melegebb helyen szerettem volna tölteni a telet. Remek hely, az emberek nagyon barátságosak. Ott kezdtem el fotózni, nagyon megkedveltem a helyet, végül másfél évvel a vállalkozásom elindítása után fényképezésre váltottam. Azóta a régió sok városában jártam, nekem Zágráb és a montenegrói Kotor tetszett még nagyon Budapesten kívül.

– Japánként hogyan látja a régiónkat? Mik a hasonlóságok és különbségek az egyes országok között? Tapasztalt-e konfliktusokat?
– Magyarországgal kapcsolatban nem éreztem sehol ellenérzést, de például Szerbiában és Horvátországban járva a két nép közötti ellentéteket magam is tapasztaltam néha. Éppen ezért óvatos vagyok, amikor Horvátországban vagyok, és a szerbekről beszélek, illetve fordítva.

Ugyanakkor a fiatalok nem termelik újra ezeket a konfliktusokat.

Megértem azt is, hogy ez fontos az idősebb nemzedékek számára, hiszen ők még átélték a délszláv háború borzalmait. Ami összeköti az országokat, hogy mindenütt nagyon vendégszerető emberekkel találkoztam.

– Itt élt, amikor 2015 nyarán kitört a migrációs válság. Mit gondol erről bevándorolt japánként?
– Érdekes kérdés, hiszen Japánban alapvetően nincs illegális migrációs probléma. Szigetország, a nyelve és kultúrája is többé-kevésbé egyedülálló. Akik jönnek, nem a Közel-Keletről, hanem más ázsiai országokból érkeznek, főleg a Fülöp-szigetekről. Összesen néhány tucat emberről beszélhetünk évente.

Lehetett arról olvasni, hogy a bevándorlókat elég rosszul kezelik a japán hatóságok, ami szégyen,

ha arra gondolunk, hogy kedves és tisztelettudó népnek tartjuk magunkat. A japánok viszont nem is tudnak ezekről az esetekről, mivel a bevándorlás nem téma nálunk, így a média nem foglalkozik velük – én is az angol nyelvű sajtóból értesültem, már kívülállóként. Az európai migrációs válságot én nem éreztem meg oly mértékben, mint a budapestiek, mert akkoriban a horvát tengerparton voltam, ahol nem voltak bevándorlók. Ma Budapesten sem találkozom velük, csak annyit látok, hogy sokkal több lett a hajléktalan, mint a korábbi években.

– Jelenleg fotósként és befolyásoló marketingesként dolgozik. Mennyire nehéz ebből ebben a térségben megélni?
– Többnyire nyugat-európai cégekkel dolgozom együtt, ha befolyásoló marketinges projekteken dolgozom, e vállalatoknak vannak itteni érdekeltségeik. Ugyanakkor igaz, hogy a régió cégei nem nyitottak az új módszerekre. Közösségimédia-tanácsadással is foglalkozom, ezen a területen is többnyire nyugati vállalatokkal dolgozom együtt. Fotósként pedig főként hoteloknak és szállásadóknak fényképezek. Összességében szabadúszóként meg tudok keresni akkora összeget, mintha nyugati országokban dolgoznék, de ebben a gyönyörű városban nem olyan drága az élet, mint ott.

Mi az az influencer?

Az influencer vagy influence marketing, magyarul véleményvezér-, vagy befolyásoló marketing a marketing egy olyan formája, amelyben a fókuszt úgynevezett befolyásos emberekre helyezik, a megcélzott piac egésze helyett. Azonosítja azokat a személyeket, akik befolyást gyakorolhatnak a potenciális vevőkre, és a marketingtevékenységet köréjük szervezi. Példa: az influencer potenciális vevő szerepben eljátssza, hogy igénybe vesz egy szolgáltatást, bemutat egy terméket. Marketingszempontból változatos lehet a felület, azonban a kommunikáció jellemzően online térben történik.

– Tervezi, hogy végül visszatér Japánba?
– Jelenleg nincs ilyen tervem. Édesanyám is Európában él, nagyszüleimhez néha hazautazom. Tavasszal velük együtt szeretném körbeutazni a hazámat, és megnézni a cseresznyefa-virágzást. Hosszabb távú tervem, hogy maradok Közép-Európában, valahol kialakítok egy bázist, és onnan utazgatok majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.