„Budapest kevésbé steril, de vibrálóbb, mint Bécs”

Macuo Juja hazánkban élő japán fotóssal a migrációról, Budapestről és a Balkánról beszélgettünk.

– Az interneten EseJapan néven ismerik. Mit jelent ez?
– Ahogy a magyarban, nálunk is fordítva használják a neveket, mint a világ túlnyomó részén. A név szójáték, ami erre és a nemzetiségemre reflektál: az angol Japanese (japán) szóból az utolsó három betűt előre raktam, és kész is a név.

– Tokióból származik, mit tanult ott? Miért hagyta végül el a hazáját?
– Elvégeztem a középiskolát, majd az Egyesült Államokban tanultam geológiát. Négy évvel később befejeztem az egyetemet, ezt követően pedig Európába, előbb Bécsbe majd Budapestre költöztem, ahol saját bizniszbe kezdtem.

– Miért nem Japánba ment vissza az amerikai egyetemi évek után?
– Látni akartam a világot. a saját szememmel is látni, amiről a geológia-tankönyvekből tanultam. Ezért két hónapon keresztül jártam Európát, és Budapest tetszett a legjobban, ezért végül ideköltöztem, és itt kezdtem szállásokkal kapcsolatos vállalkozásba.

– Miért a magyar főváros lett a kedvence?
– Az építészete fogott meg.

Sokan hasonlítják Budapestet Bécshez, de az előbbit sokkal jobban kedvelem, mert sokkal élőbb, kevésbé steril. Vibráló város. Bécs túl tiszta, túl tökéletes.

– Ezzel együtt számos közép-európai városban megfordult az elmúlt években. Melyik tetszett még?
– A munkáim miatt egyes helyeken eltöltöttem egy-két hónapot, így volt időm alaposabban megismerni bizonyos városokat. Elsőként Horvátországot jártam be Budapest után, ugyanis néhány évig melegebb helyen szerettem volna tölteni a telet. Remek hely, az emberek nagyon barátságosak. Ott kezdtem el fotózni, nagyon megkedveltem a helyet, végül másfél évvel a vállalkozásom elindítása után fényképezésre váltottam. Azóta a régió sok városában jártam, nekem Zágráb és a montenegrói Kotor tetszett még nagyon Budapesten kívül.

– Japánként hogyan látja a régiónkat? Mik a hasonlóságok és különbségek az egyes országok között? Tapasztalt-e konfliktusokat?
– Magyarországgal kapcsolatban nem éreztem sehol ellenérzést, de például Szerbiában és Horvátországban járva a két nép közötti ellentéteket magam is tapasztaltam néha. Éppen ezért óvatos vagyok, amikor Horvátországban vagyok, és a szerbekről beszélek, illetve fordítva.

Ugyanakkor a fiatalok nem termelik újra ezeket a konfliktusokat.

Megértem azt is, hogy ez fontos az idősebb nemzedékek számára, hiszen ők még átélték a délszláv háború borzalmait. Ami összeköti az országokat, hogy mindenütt nagyon vendégszerető emberekkel találkoztam.

– Itt élt, amikor 2015 nyarán kitört a migrációs válság. Mit gondol erről bevándorolt japánként?
– Érdekes kérdés, hiszen Japánban alapvetően nincs illegális migrációs probléma. Szigetország, a nyelve és kultúrája is többé-kevésbé egyedülálló. Akik jönnek, nem a Közel-Keletről, hanem más ázsiai országokból érkeznek, főleg a Fülöp-szigetekről. Összesen néhány tucat emberről beszélhetünk évente.

Lehetett arról olvasni, hogy a bevándorlókat elég rosszul kezelik a japán hatóságok, ami szégyen,

ha arra gondolunk, hogy kedves és tisztelettudó népnek tartjuk magunkat. A japánok viszont nem is tudnak ezekről az esetekről, mivel a bevándorlás nem téma nálunk, így a média nem foglalkozik velük – én is az angol nyelvű sajtóból értesültem, már kívülállóként. Az európai migrációs válságot én nem éreztem meg oly mértékben, mint a budapestiek, mert akkoriban a horvát tengerparton voltam, ahol nem voltak bevándorlók. Ma Budapesten sem találkozom velük, csak annyit látok, hogy sokkal több lett a hajléktalan, mint a korábbi években.

– Jelenleg fotósként és befolyásoló marketingesként dolgozik. Mennyire nehéz ebből ebben a térségben megélni?
– Többnyire nyugat-európai cégekkel dolgozom együtt, ha befolyásoló marketinges projekteken dolgozom, e vállalatoknak vannak itteni érdekeltségeik. Ugyanakkor igaz, hogy a régió cégei nem nyitottak az új módszerekre. Közösségimédia-tanácsadással is foglalkozom, ezen a területen is többnyire nyugati vállalatokkal dolgozom együtt. Fotósként pedig főként hoteloknak és szállásadóknak fényképezek. Összességében szabadúszóként meg tudok keresni akkora összeget, mintha nyugati országokban dolgoznék, de ebben a gyönyörű városban nem olyan drága az élet, mint ott.

Mi az az influencer?

Az influencer vagy influence marketing, magyarul véleményvezér-, vagy befolyásoló marketing a marketing egy olyan formája, amelyben a fókuszt úgynevezett befolyásos emberekre helyezik, a megcélzott piac egésze helyett. Azonosítja azokat a személyeket, akik befolyást gyakorolhatnak a potenciális vevőkre, és a marketingtevékenységet köréjük szervezi. Példa: az influencer potenciális vevő szerepben eljátssza, hogy igénybe vesz egy szolgáltatást, bemutat egy terméket. Marketingszempontból változatos lehet a felület, azonban a kommunikáció jellemzően online térben történik.

– Tervezi, hogy végül visszatér Japánba?
– Jelenleg nincs ilyen tervem. Édesanyám is Európában él, nagyszüleimhez néha hazautazom. Tavasszal velük együtt szeretném körbeutazni a hazámat, és megnézni a cseresznyefa-virágzást. Hosszabb távú tervem, hogy maradok Közép-Európában, valahol kialakítok egy bázist, és onnan utazgatok majd.