Az északnyugat-szíriai Afrín kerületben folytatott török hadművelethez hasonlóan a török hadsereg az észak-iraki Szindzsár térségét is „megtisztítaná” a terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárt (Partiya Karkeren Kurdistan, PKK) fegyvereseitől – jelezte Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn az ankarai államfői palotában, bírák és ügyészek előtt tartott beszédében.
A PKK 1984 óta folytat felkelést Délkelet-Törökországban, de a lázadók főhadiszállása az észak-iraki Kandil hegységben van. A nyugatabbra található, de földrajzi adottságait tekintve kevésbé vad Szindzsár hegységet Ankara a PKK második fellegvárának, második Kandiljának nevezi. A török légierő rendszeresen hajt végre csapásméréseket PKK-célpontok ellen Észak-Irakban, de főként a határhoz közeli területeken. Szindzsár távolabb, mintegy 115 kilométerre fekszik a török-iraki határtól.
A török elnök arra szólította fel az iraki központi kormányt, ha a tudja, „intézze el” a szindzsári PKK-táborok ügyét. Egyúttal kijelentette, ha Bagdad ezt nem tudja megtenni, akkor a török „egy éjjel váratlanul” bevonulhat Szindzsárba.
A török hadsereg január 20-a óta az észak-szíriai Afrín kerületben a Népvédelmi Egységek (Yekineyen Parastina Gel, YPG) nevű kurd milícia ellen harcol, amelyet Ankara a PKK-val szövetséges terrorszervezetnek tekint.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a közelmúltban azt mondta, hogy Törökország az iraki központi kormánnyal együtt indítana hadműveletet a PKK főhadiszállása ellen az észak-iraki hegyekben. A jelentésekből nem derült ki, hogy a tárcavezető pontosan mely régióra utal.
Cavusoglu ugyanakkor kifejtette: Ankara és Bagdad egyetért abban, hogy a terrorszervezetnek tekintett PKK ellen közös katonai beavatkozásra van szükség, és az offenzíva a május 12-i iraki parlamenti választások után kezdődhet meg.
Nem sokkal korábban Hulusi Akar török vezérkari főnök az iraki fővárosban tárgyalt. Akar bagdadi sajtótájékoztatóján már akkor jelezte: a két ország haderői még magasabb szintre helyezik a határvédelmet és a terrorizmus elleni harcot.
A PKK-t az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tartja. A török biztonsági erők és a PKK között lassan 34 éve tartó konfliktus már közel 50 ezer emberéletet követelt.
Az amerikai külügyminisztérium aggódik az afríni helyzet miatt
Az amerikai külügyminisztérium „mély aggodalmát” fejezte ki a szíriai Afrínban kialakult helyzet miatt, miután a Szíria északnyugati vidékén fekvő városból – amelyet többségükben kurdok laknak – a lakosság többsége már elmenekült a török támadás elől.
A közlemény szerint úgy tűnik, hogy Afrínt evakuálták a török hadsereg támadásai miatt.
A külügyminisztérium kommünikéje arra hívja fel az északnyugati térségben jelen lévő valamennyi „releváns szereplőt”, beleértve Törökországot, Oroszországot és a szíriai kormányzatot, hogy tegye lehetővé a nemzetközi humanitárius szervezeteknek a bejutást a térségbe.
Az amerikai külügyminisztérium ugyanakkor leszögezte: az Egyesült Államok „nem folytat harci tevékenységet” Afrínban és környékén.
Damaszkusz a török csapatok kivonulását követeli Afrínból
A damaszkuszi vezetés a török csapatok kivonulását követelte hétfőn az északnyugat-szíriai Afrínból, amelyet az Ankarával szövetséges Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) nevű mérsékelt ellenzéki milícia vett be a hétvégén.
A szíriai külügyminisztérium az ENSZ-hez eljuttatott üzenetében illegitimnek nevezte a török csapatokat Afrínban. „Szíria követeli, hogy az inváziós erők haladéktalanul vonuljanak vissza az általuk megszállt szíriai földről” – teszi hozzá a damaszkuszi külügyi tárca.
A világszervezet a nap folyamán humanitárius segélyfelhívást tett közzé a harci övezetekből elmenekült több tízezer „fáradt, éhes, traumatizált és ijedt” afríni, illetve kelet-gútai lakos megsegítésére – jelentette be az ENSZ humanitárius koordinátora.
Ali az-Zaatari katasztrofálisnak nevezve a kialakult helyzetet a nemzetközi közösség azonnali intézkedését sürgette. „Az ENSZ-t és partnereit, különösen a Szíriai Vörös Félhold Társaságot teljes körűen mozgósították a humanitárius segély helyszínre juttatására. Felszólítjuk az ENSZ-tagállamokat a létszükségleti cikkek és finanszírozás biztosítására” – tette hozzá.
Stephane Dujarric, a világszervezet főtitkárának szóvivője szerint március 11-e óta legkevesebb 25 ezren hagyták el Kelet-Gútát, míg az afríni harcok elől menekülők száma meghaladja a 100 ezret is.
Törökország január 20-án indított offenzívát a szíriai Afrín térségében a helyi kurd fegyveresek ellen, akiket Ankara terroristának tart.
A damaszkuszi rezsim február 18-án kezdett hadműveletet a főváros mellett fekvő Kelet-Gúta térsége ellen, amely a fegyveres ellenzék ellenőrzése alatt állt. Mostanra nagyjából Kelet-Gúta 80 százalékát sikerült is visszafoglalniuk.
