A német vállalatok évente mintegy 9 milliárd eurót veszítenek Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnésén, ha a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai fognak érvényesülni az áruk, a szolgáltatások és a tőke mozgásában. A WTO szabályrendszere lehetővé tesz tarifális és nem tarifális akadályokat is, beleértve az engedélyezési eljárásokat a határokon való esetleges hosszabb várakozást, ami ugyancsak költséget jelent a vállalatoknak.
Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég és a Clifford Chance, a világ egyik legnagyobb vállalati jogi tanácsadó cégcsoportja által készített tanulmányból kitűnik, hogy az uniós tagállamok közül Németország veszítheti a legtöbbet. Különösen súlyosan érintettek a német autógyártók, amelyek a becsült 9 milliárd eurós veszteség egyharmadát viselnék. A Nagy-Britannia nélküli Európai Unióban a vállalatokat 37 milliárd, míg a brit vállalatokat 32 milliárd eurós költség sújtja.
Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója februári londoni látogatásán jelezte, hogy óhatatlanul vámjellegű és egyéb akadályok emelkednek Nagy-Britannia és az Európai Unió évi 640 milliárd euró értékű kétoldalú kereskedelmi forgalma elé, ha a brit kormány ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy a brit EU-tagság megszűnése után kivonul az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is. A német és a brit iparszövetség egybehangzóan amellett érvel, hogy maradjon fent a vámunió Nagy-Britannia és az EU között.
Joachim Lang, a német iparvállalatok szakmai képviseleti szervezetének (BDI) elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak nyilatkozva rámutatott, hogy politikai szempontból nézve egy szabadkereskedelmi megállapodás jóval realisztikusabbnak tűnik, de nem kellene elvetni a vámunió gondolatát, mert gazdasági szempontokból nézve egy szabadkereskedelmi megállapodás nem megy elég messze. Nagy-Britannia a tervek szerint 2019 márciusában lép ki az Európai Unióból.
